Színház

Babaház 2.0

Született: Wágner Emese

  • Artner Sisso
  • 2023. május 24.

Kritika

Szalontay Tünde, a több független társulattal sikeresen dolgozó színésznő jó pár éve készül arra, hogy elmesélje a saját történetét. Azt a krimiszerűen fordulatos és fájdalmas örökbefogadási sztorit, amelyet épp a személyessége miatt nehéz úgy színpadra tenni, hogy az anyagból ne csupán egy érzelmes etűd, hanem érzékenyítő és ugyanakkor felszabadító hatású előadás szülessen. A végeredmény egy dokumentarista, posztdramatikus, absztrakt, összművészeti tragikomédia lett.

Szenteczki Zita rendező, Zsigó Anna dramaturg és Gergye Krisztián koreográfus egy, a konkrét történeten túlmutató, identitáskereső vízióvá alakította a magán­életi drámát, mely vízió a társadalom és az egyén problémáit egy­idejűleg láttatja. A színésznő először a tavalyi, szintén a Jurányiban megrendezett Anya Fesztivál egyik beszélgetős programján mesélte el, hogyan tudta meg már felnőtt korában, hogy nem a szülőanyja nevelte fel, és hogyan kutatta fel aztán az édesanyját, aki megosztotta vele a saját, tinédzser kori tragédiáját.

Az előadás egy szürreális utazás, a magányos gyerekkortól az őrült kereséssel telt felnőttkoron át a felépülésig. Nem szövegcentrikus a darab, de elhangoznak kortárs prózai szemelvények, Szabó T. Anna versei, személyes vallomások, lélektani definíciók. Emellett vannak dalok, és Pina Bausch táncjátékára emlékeztető fejezeteket is látunk, amelyek értelmeznek, elmélyítenek információkat, és néha egészen humorosak. A főhős egy kísértetforma alak, egy túlöltöztetett baba, aki, ahogy egyre mélyebben merül el az önkeresésben, fokozatosan veti le magáról a ruhákat és a maszkokat. Zombola Péter zenéje és Dinea László videói jól egészítik ki a Francesca Woodman amerikai fotóművész képei ihlette látványvilágot. A fiatalon elhunyt Woodman lassú exponálással készült női testeket ábrázoló munkái a női létről, az útkeresésről szólnak. Leg­inkább saját magát fotózta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."