Kiállítás

Boldogan éltek, míg

Magyar Menyasszony

Kritika

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A kiállítás első termébe lépve pedig kissé nyugtalanító zene fogad, az óriáskivetítőn látható videó háttere. Egymást váltják a képek, köztük egy Szendrey Júliát és Petőfit ábrázoló fotó és egy, a fürdőkádban a mobilját nyomkodó lány fényképe. Nem lehetett egyszerű feladat összehozni a múltat a jelennel, talán ezért sikerült olyan hatásvadászra ez a videó. Csakúgy, mint a bejáratnál a plafonról lógó szalagok, amelyeken olyan feliratok olvashatók, mint „sógor”, „nőtlen férfi” és „bunning” – azaz a ceremónia, amikor kontyba kötik az ifjú ara haját.

A falon a házasságkötés hagyományának történetét böngészhetjük végig címszavakban: 1000 előttről indulunk: kiemelve, hogy akkoriban együtt élt a pogány házasságkötés, a lányrablás, majd a feleségvásárlás gyakorlata, majd 1000 körül folytatódik a történet, amikor is bevezették a keresztény házasság intézményét. A 20. és 21. századból egyebek mellett az abortusztilalomra, azaz a Ratkó-korszak 1952–1955-ig tartó időszakára hívják fel a figyelmet, 2022-ből azonban nem azt emelik ki, amikor is a Belügyminisztérium törvénymódosításának köszönhetően a szívhang meghallgatásához kötik az abortusz elvégzését, hanem azt, hogy Novák Katalin lett az első magyar női köztársaság elnök. (Vajon módosítják ezt a pontot a legújabb történések tükrében?)

A következő teremben ötven kapcsolódó történetet olvashatunk. A legelső Habsburg Mária és II. Lajos magyar király 1522-es esküvőjéről szól, de megismerhetjük Vanda és Gyula 2015-ben kötött házasságkötésének sztoriját is, amely egy „Hollywoodi filmbe illő találkozás a Randivonalon”: megismerkedésük második hetében ugyanis Gyula „egy nagy zsáknyi ruhával már Vanda albérletében kopogtatott”. Hasonló, modern kori tündérmeséből akad még, például Lilla és Róbert története, akik a Tinderen ismerkedtek meg és aztán házasságot is kötöttek. Lilla „low budget menyasszonyi öltözete” is a vitrinbe került, sok másik menyasszonyi ruhával együtt, amelyből a legrégebbi darab Mária királyné 1522-es, többek között selyemdamasztból, lenvászonból és lampaszból készült esküvői ruhája.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk