Kiállítás

Boldogan éltek, míg

Magyar Menyasszony

Kritika

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A kiállítás első termébe lépve pedig kissé nyugtalanító zene fogad, az óriáskivetítőn látható videó háttere. Egymást váltják a képek, köztük egy Szendrey Júliát és Petőfit ábrázoló fotó és egy, a fürdőkádban a mobilját nyomkodó lány fényképe. Nem lehetett egyszerű feladat összehozni a múltat a jelennel, talán ezért sikerült olyan hatásvadászra ez a videó. Csakúgy, mint a bejáratnál a plafonról lógó szalagok, amelyeken olyan feliratok olvashatók, mint „sógor”, „nőtlen férfi” és „bunning” – azaz a ceremónia, amikor kontyba kötik az ifjú ara haját.

A falon a házasságkötés hagyományának történetét böngészhetjük végig címszavakban: 1000 előttről indulunk: kiemelve, hogy akkoriban együtt élt a pogány házasságkötés, a lányrablás, majd a feleségvásárlás gyakorlata, majd 1000 körül folytatódik a történet, amikor is bevezették a keresztény házasság intézményét. A 20. és 21. századból egyebek mellett az abortusztilalomra, azaz a Ratkó-korszak 1952–1955-ig tartó időszakára hívják fel a figyelmet, 2022-ből azonban nem azt emelik ki, amikor is a Belügyminisztérium törvénymódosításának köszönhetően a szívhang meghallgatásához kötik az abortusz elvégzését, hanem azt, hogy Novák Katalin lett az első magyar női köztársaság elnök. (Vajon módosítják ezt a pontot a legújabb történések tükrében?)

A következő teremben ötven kapcsolódó történetet olvashatunk. A legelső Habsburg Mária és II. Lajos magyar király 1522-es esküvőjéről szól, de megismerhetjük Vanda és Gyula 2015-ben kötött házasságkötésének sztoriját is, amely egy „Hollywoodi filmbe illő találkozás a Randivonalon”: megismerkedésük második hetében ugyanis Gyula „egy nagy zsáknyi ruhával már Vanda albérletében kopogtatott”. Hasonló, modern kori tündérmeséből akad még, például Lilla és Róbert története, akik a Tinderen ismerkedtek meg és aztán házasságot is kötöttek. Lilla „low budget menyasszonyi öltözete” is a vitrinbe került, sok másik menyasszonyi ruhával együtt, amelyből a legrégebbi darab Mária királyné 1522-es, többek között selyemdamasztból, lenvászonból és lampaszból készült esküvői ruhája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.