Kiállítás

Boldogan éltek, míg

Magyar Menyasszony

Kritika

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A kiállítás első termébe lépve pedig kissé nyugtalanító zene fogad, az óriáskivetítőn látható videó háttere. Egymást váltják a képek, köztük egy Szendrey Júliát és Petőfit ábrázoló fotó és egy, a fürdőkádban a mobilját nyomkodó lány fényképe. Nem lehetett egyszerű feladat összehozni a múltat a jelennel, talán ezért sikerült olyan hatásvadászra ez a videó. Csakúgy, mint a bejáratnál a plafonról lógó szalagok, amelyeken olyan feliratok olvashatók, mint „sógor”, „nőtlen férfi” és „bunning” – azaz a ceremónia, amikor kontyba kötik az ifjú ara haját.

A falon a házasságkötés hagyományának történetét böngészhetjük végig címszavakban: 1000 előttről indulunk: kiemelve, hogy akkoriban együtt élt a pogány házasságkötés, a lányrablás, majd a feleségvásárlás gyakorlata, majd 1000 körül folytatódik a történet, amikor is bevezették a keresztény házasság intézményét. A 20. és 21. századból egyebek mellett az abortusztilalomra, azaz a Ratkó-korszak 1952–1955-ig tartó időszakára hívják fel a figyelmet, 2022-ből azonban nem azt emelik ki, amikor is a Belügyminisztérium törvénymódosításának köszönhetően a szívhang meghallgatásához kötik az abortusz elvégzését, hanem azt, hogy Novák Katalin lett az első magyar női köztársaság elnök. (Vajon módosítják ezt a pontot a legújabb történések tükrében?)

A következő teremben ötven kapcsolódó történetet olvashatunk. A legelső Habsburg Mária és II. Lajos magyar király 1522-es esküvőjéről szól, de megismerhetjük Vanda és Gyula 2015-ben kötött házasságkötésének sztoriját is, amely egy „Hollywoodi filmbe illő találkozás a Randivonalon”: megismerkedésük második hetében ugyanis Gyula „egy nagy zsáknyi ruhával már Vanda albérletében kopogtatott”. Hasonló, modern kori tündérmeséből akad még, például Lilla és Róbert története, akik a Tinderen ismerkedtek meg és aztán házasságot is kötöttek. Lilla „low budget menyasszonyi öltözete” is a vitrinbe került, sok másik menyasszonyi ruhával együtt, amelyből a legrégebbi darab Mária királyné 1522-es, többek között selyemdamasztból, lenvászonból és lampaszból készült esküvői ruhája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”