Kiállítás

Boldogan éltek, míg

Magyar Menyasszony

Kritika

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A kiállítás első termébe lépve pedig kissé nyugtalanító zene fogad, az óriáskivetítőn látható videó háttere. Egymást váltják a képek, köztük egy Szendrey Júliát és Petőfit ábrázoló fotó és egy, a fürdőkádban a mobilját nyomkodó lány fényképe. Nem lehetett egyszerű feladat összehozni a múltat a jelennel, talán ezért sikerült olyan hatásvadászra ez a videó. Csakúgy, mint a bejáratnál a plafonról lógó szalagok, amelyeken olyan feliratok olvashatók, mint „sógor”, „nőtlen férfi” és „bunning” – azaz a ceremónia, amikor kontyba kötik az ifjú ara haját.

A falon a házasságkötés hagyományának történetét böngészhetjük végig címszavakban: 1000 előttről indulunk: kiemelve, hogy akkoriban együtt élt a pogány házasságkötés, a lányrablás, majd a feleségvásárlás gyakorlata, majd 1000 körül folytatódik a történet, amikor is bevezették a keresztény házasság intézményét. A 20. és 21. századból egyebek mellett az abortusztilalomra, azaz a Ratkó-korszak 1952–1955-ig tartó időszakára hívják fel a figyelmet, 2022-ből azonban nem azt emelik ki, amikor is a Belügyminisztérium törvénymódosításának köszönhetően a szívhang meghallgatásához kötik az abortusz elvégzését, hanem azt, hogy Novák Katalin lett az első magyar női köztársaság elnök. (Vajon módosítják ezt a pontot a legújabb történések tükrében?)

A következő teremben ötven kapcsolódó történetet olvashatunk. A legelső Habsburg Mária és II. Lajos magyar király 1522-es esküvőjéről szól, de megismerhetjük Vanda és Gyula 2015-ben kötött házasságkötésének sztoriját is, amely egy „Hollywoodi filmbe illő találkozás a Randivonalon”: megismerkedésük második hetében ugyanis Gyula „egy nagy zsáknyi ruhával már Vanda albérletében kopogtatott”. Hasonló, modern kori tündérmeséből akad még, például Lilla és Róbert története, akik a Tinderen ismerkedtek meg és aztán házasságot is kötöttek. Lilla „low budget menyasszonyi öltözete” is a vitrinbe került, sok másik menyasszonyi ruhával együtt, amelyből a legrégebbi darab Mária királyné 1522-es, többek között selyemdamasztból, lenvászonból és lampaszból készült esküvői ruhája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.