A különben tévériportok célratörő realizmusával fogalmazó és a néző nyakába magazinos információ- és főleg képzuhatagot zúdító film metaforikus pillanatai ezek. Előbbi az ember pillanata, aki néz, felismer és lát, utóbbi a másik emberé, akit néznek (látványosságként), felismernek és csodálnak. Mint a delfint.
A Hosszú Katinka pályafutását áttekintő film is erre a kettősségre fókuszál: hogy az egyszerű (na jó, azért sport iránt elkötelezett családja okán annyira mégsem egyszerű), szerény vidéki lány és minden idők legeredményesebb női úszója, a sikerért emberfeletti erőfeszítést és szenvedést vállaló, hírnevével ügyesen bánó Iron Lady ugyanaz a személy. Hírességekről szóló életrajzi filmek buktatója éppen az, hogy sosem a személy, hanem a személy által betöltött szerep híres. A teljesítmény nyűgözi le, az imázs vonzza az embereket. Ez a film ugyan kísérletet tesz arra, hogy ugyanazon ember párhuzamos portréit megrajzolja – de nem nyújt lényegesen több információt, mint egy stúdióbeszélgetés, nem kínál olyan nézőpontot, amelyből eddig még nem látott összefüggések tárulnának fel, és érzelmileg nem von be. Ami eddig publikus volt, azt korrektül összefoglalja, ami érzékeny pontnak számít az olimpikon életében (volt férjével, edzőjével való, a bulvármédia által bőséggel, de annak megfelelő színvonalon tárgyalt szakítása), arról továbbra is érintőlegesen és virágnyelven mondják el, ami a külvilágra tartozik – a magánélet védelme szempontjából maximálisan helyeselhető módon, ám semlegesítve ezzel a film fő drámai konfliktusát. Az ugyanis köztudomású, hogy egy élsportoló szó szerint a testét-lelkét, húsát-vérét, fiatalságát, kapcsolatait, magánéletét áldozza a múlékony sikerért. Felemelkedéstörténet sem szól soha másról, mint hogy a tehetség utat tör, elismerést vív ki stb. De mindez csak akkor film (műalkotás), ha van benne megélt és megélhetővé fogalmazott dráma. A többi Telesport.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
