Billy Milligan volt az első ember, akit az Egyesült Államokban börtön helyett elmegyógyintézetbe utaltak az 1970-es években, ami hatalmas felhördülést és egy elvek mentén kettérepedt nemzetet idézett elő. Ma, az ezt feldolgozó sorozat már csak egy a sok közül, amely pillanatokra kiemelkedik a habokból, de hullámot nem gerjeszt. Hiszen annyiszor láttunk már hasonlót, ott a Harcosok klubja, Legbelső félelem, Sybil, Mr. Robot, Széttörve stb. Úgyhogy amikor felbukkan egy újabb műsor a témában, amely ráadásul némi kitartást is igényel, könnyedén legyintünk rá.
Ezzel meg is érkeztünk a társadalmat erodáló közöny jelenségéhez, amely H. H. Holmestól Milliganig számtalan reményvesztett, bosszúéhes bűnözőt szült már, napjainkban pedig – mások mellett – iskolai lövöldözők sorát neveli ki. Ebben a folyamatban A zsúfolt szoba sajnos kontraproduktív, mivel a figyelemfelkeltést meglehetősen laposan sikerül abszolválnia, épp azt a közönyt fokozva ezzel, ami ellen – ha mással nem is, de az epizód végi társadalmi célú üzenetekkel – küzdeni látszik.
A gimnazista Danny Sullivan nevelőapja őt és anyját is bántalmazza, de a barátai mellette állnak. Addig, amíg ők sem tudják megvédeni, és a fiú menekülni kényszerül. Ám ekkor közbelép a dúvad Yitzhak, aki kiragadja őt a borzalmas családi környezetből, és otthont ad neki. A fiú itt ismerkedik meg Arianával, aki a szociális életét hozza vissza a hamvaiból. Dannyt tehát mindig megmenti valaki. De amikor egy félresikerült akció után börtön vár rá egy olyan bűn miatt, amelyet nem ő követett el, egyedül marad…
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
