Kiállítás

Nincs tragédia

Reigl Judit: Haláltánc

Kritika

Az első pillantásra kicsinek tűnő kiállítás az életmű utolsó szakasza felől tekinti át Reigl egész pályáját, rávilágítva arra, hogy az voltaképpen egyetlen nagy egység, amelyben a hatások, témák és motívumok a legelső elkészült művektől kezdve azonosak.

Reigl Judit 2015-ben kezdett újra rajzolni. A több száz kiállított rajz az élete eseményeiről számol be, a legelső emlékektől kiindulva egészen a búcsú elképzelt pillanatáig. A vázlatfüzetekbe és rajzlapokra készült sorozatokból válogatott tárlat izgalmas kontextusba helyezi a rajzokat: Reigl művei az ihlető, szemléletformáló művészek munkái mellett szerepelnek, egyértelműen megmutatva azt a makacs következetességet, amellyel egész életében dolgozott, a kezdetektől ugyanazokból a forrásokból táplálkozva. A kiállításon a száz éve született Reigl Judit száz rajzát látjuk, a kiállítás katalógusa azonban mind a 811 rajzot, valamint a rajzok előtti nyolc vázlatfüzetet is tartalmazza.

Az időskori, pályazáró médiumváltást a valóság kényszere indokolta: amikor a művész már nem tudott a tőle ismert hatalmas méretű vásznakkal bánni, először kisebb papírra váltott, és a földön folytatta a munkát. Végül, amikor már ez is nehézséget okozott, maradtak a vázlatfüzetek. Néhány hónappal később a füzeteket A4-es és A3-as rajzlapok váltották fel.

Az 1923-ban született Reigl 1950-ben kalandos körülmények közt emigrált, és haláláig Franciaországban élt. Korai, szürrealista korszakában André Breton nagyrabecsülését is kivívta, de mivel nem volt ínyére a „csoport­élet”, szakított a társasággal. A hatvanas évek közepéig absztrakt festőként alkotott, majd visszatért a figuratív munkákhoz. A rajzaiban keveredik mindez, néha látjuk a figurát, néha nem.

A kiállításon visszafelé megyünk az időben. Reigl Erdélyi Viktortól tanult rajzolni, aki viszont Gulácsy-tanítvány volt. Két Gulácsy-képet is találunk a teremben, A Halál sziklája és a Hídon furcsa népség vonul keresztül címűeket, párbeszédbe állítva a rajzokkal, rámutatva, hogy Reigl rajzaiban milyen erősen tetten érhető Gulácsy hatása. Egymásba úsznak a motívumok, ahogy egymást erősítik a hatások is: akárcsak Gulácsy hídján, éppúgy vonulnak az emberek egy olaszországi körmenet emlékét őrző rajzon, amely Holbein Haláltáncára is rímel. Holbein mellett Csontváry hatása is ott van a képeken, az itt kiállított Láthatatlan városok kupoláiban és tornyaiban is. A Vanitas-sorozaton az életfa például erősen A zarándoklás a cédrushozt idézi.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).