Színház

Egy szó a bajban

Ogre para

Kritika

Az előadás végén arra gondolok, hogy anyák napi vers sosem volt még annyira a helyén, mint ebben a darabban. Az ovisokra erőltetett, elhadart, hamisan hangsúlyozott szavalatokkal ellentétben itt ugyanis mélység van a sorok mögött, egy identitáskeresés története. Egy középiskolás roma fiú eljut odáig, hogy vállalja az édesanyját, azaz a származását.

Az előadást bemutató, Balogh Rodrigó vezette Független Színház nem csak a szűkebb értelemben vett színházzal foglalkozik, de az együttműködést és az integrációt segítő tréningeket, képzéseket is tartanak, oktatási segédanyagokat állítanak elő. Nekik köszönhető a hiánypótló, roma drámákat tartalmazó két kötet – a Roma hősök; öt európai monodráma és Roma hősök; öt európai dráma – megszületése, illetve ők szervezik a Roma hősök elnevezésű színházi fesztivált is. A társulat előadásainak van egyfajta társadalmi beágyazottsága, továbbá olyan hitelessége, amely a közéleti problémákkal foglalkozó színházban is ritka. Darabjaikat műhelyként működve hozzák létre, ami azt jelenti, hogy van elég idejük és energiájuk kiérlelni egy-egy színházi produkciót.

A drámainstruktorként végzett Szegedi Tamásnak a 2018-as Kaméleonlány után ez a második rendezése a társulatnál. Az anyag hitelessége itt is szembeötlő, az önéletrajzi ihletettség, vagy legalábbis az első kézből szerzett tapasztalatok sora alighanem fontos szerepet játszik a történet megszületésében. De szerencsére az alkotók részéről megvan a rálátáshoz szükséges távolságtartás is. A tiniknek szóló bábelőadásban a középiskolás, kollégista roma fiú, Ádám retteg, hogy kiderül róla a származása, az általános iskolájában folyton csúfolták emiatt, ráadásul az anyukája volt a takarítónő. Még a barátai, Töttös Lacika és Pufi előtt is titkolózik, miközben kénytelen csendben asszisztálni is az ő szolid cigányozásukhoz. Aztán egy új lány érkezik az osztályba, Lili, akinek mintha szintén lenne valami titkolnivalója…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.