Dokumentumfilm

Egy valódi hős

Ian Bonhôte, Peter Ettedgui: Super/Man: Christopher Reeve története

  • 2025. március 19.

Kritika

Superman a legamerikaibb kép­regényhős. Olyan, amilyennek az Egyesült Államok látni szeretné magát: erős és segítőkész, igazság­osztó és főként legyőzhetetlen.

Filmen többen is megtestesítették már a tömegkulturális ikont, ám mind a mai napig Christopher Reeve a Superman (négy, egyre csökkenő népszerűségű folytatásban tette világszerte sikeressé a hőst), ő viszont csak a Superman. Játszott ugyan más filmekben is, nem is rosszul, és rendezett is, ám annyira ráégett a szerep, hogy egy ország állt döbbenten, amikor (és mert) a Superman súlyos balesetet szenvedett, és örökre megbénult sokak által csodált és irigyelt teste. Teljesen.

Innen indít a fogyatékkal élő emberek világát filmen már korábban is közelebb hozni törekvő rendezőpáros (a Covid miatt 2021-re halasztott tokiói paralimpiai játékokról készült Rising Phoenix művük esztétikai értelemben Leni Riefenstahl csodált, ám rettenetesen kártékony Olimpia című filmjének visszavonása), hogy bemutassa, miként vált a szuperhőst játszó hollywoodi sztárból valódi hős, nem emberfeletti képességeinek, hanem emberi kvalitásainak köszönhetően. Megküzdött a javulás legcsekélyebb reményét sem ígérő állapotával, nem hagyta, hogy a depresszió eluralkodjon rajta, szorgalmasan végez(tet)te a testét karban tartó intenzív gyakorlatokat – és orvosi csodaként évekkel balesete után javulás következett be: a kisujját meg tudta mozdítani, és a hőérzékelése is visszatért korábban teljesen érzéketlen teste bizonyos részeibe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.