Színház

Festett malaszt

Brooklyni mese

Kritika

Alá vagy fölé becsüljük-e a művészet erejét? Képes-e megváltoztatni minket? Woody Allen legújabb színdarabja meglehetősen szélsőséges körülmények között keresi a valódi értékeket, Raffaello Szűz Máriát ábrázoló festményét vetve az 1930-as évek Brooklynjának tenyeres-talpas gengszterei elé.

Sal (Mészáros Máté), a szervezett bűnözés egyik magas pozícióban lévő alakja pont olyan, amilyennek elképzeljük az ilyet, gusztustalanul gazdag, ízlése nulla, és még büszke is tanulatlanságára. Ha a főnök ilyen, gondolhatjuk, milyen lehet a többi. A slepp egy része ráadásul épp a családba akar beházasodni – Sal lányai eladósorúak. Angelina (László Lili) a mélázó, többre vágyó könyvmoly teljesen kilóg a családból, sebaj, a vőlegénye visszahúzza a szellemi pöcegödörbe. Isabellával (Bíró Panna Dominika) már nincs ennyi gond, ő épp azt csinálja, amire szánták – semmit –, azt viszont harsányan és erkölcstelenül, újdonsült fiújával bejárva a brooklyni éjszaka minden zegét és zugát. Ki tudja, talán dupla esküvő készül, anyuka (Járó Zsuzsa) legalábbis nagyon élné a szervezést, a pénzt ugyanis jellemzően épp olyan gyorsan és hatékonyan tünteti el, ahogy a férje a holttesteket. Ám amikor egy műkincsrablás miatt a família – mondjuk úgy – értékmegőrzés céljából egy ideig kénytelen a saját falán pihentetni Raffaello Szűz Mária-képét, minden megváltozik. Elválik a szar a májtól, a festmény láttán a bagázs jó része egyszeriben nem pusztán a többre, hanem a jobbra kezd vágyni, pedig efféle teher eddig nem nyomasztotta egyikőjüket sem.

Woody Allen ezt a darabját a Covid alatt írta. Kilépett a megszokott értelmiségi köreiből, és egyenesen az alvilág legegyszerűbb, művészettől legmesszebb eső alakjai közé ment. A nőket a szokásos enyhe fetisizmussal ezúttal is a férfiak fölé helyezi, a darabban a Szűzanya tisztasága szinte csakis őrájuk van hatással, míg a férfiak, ha lehet, még szánalmasabbnak mutatnak mellette. Egy kivétel azért mégis akad, Angelina szerelme, a festő, aki a lányt festeni tanítja, és aki a maga szorongással vegyített sznobizmusával azért mégiscsak visszacsempész valamit Allen jól ismert figuráiból ebbe a darabba is. (Írhatnánk azt is, hogy Allen egyedül a rá hasonlító alakot ruházta fel intelligenciával a sok zsíros szájú surmó közt). A szerző távolról, szemérmetlenül ítélkezve és szinte sértő lenézéssel beszél a figuráiról, ám a humorával és a művészet istenítésével, mint mindig, most is megváltást nyer.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Ha tízig számolok

  • Pálos György

A szerző az Egyesült Államokban született dél-olaszországi kivándorlók unokájaként, siket szülőktől. S bár úgy tűnt, hogy a második emigrációs generáció is talajt fog Brooklyn környékén, a Durastanti szülők válása után a 6 éves Claudiát visszaviszik az óhazába, Basilicatába, ahol olaszul kezdi meg a tanulmányait.

Valóra vált álom

Kilenc évvel ezelőtt egy álom uralta Tarlós István sajtótájékoztatóját. Az akkori főpolgármester szerint a csepeli HÉV helyett villamosokat kellett volna forgalomba állítani. Tarlós azt mondta, hogy ezek a villamosok majd a Nagykörútra kanyarodnak reá, hogy a 6-os nyomába eredjenek, ám sem a költségekről, sem a határidőről nem ejtett szót.

Vakvágányon

Most, hogy a magyar gazdaság romlásával, az állam diszfunkcionális működésének szaporodó jeleivel, az életszínvonal immár elhazudhatatlan süllyedésével, a nemzetközi térvesztés nyilvánvalóvá válásával a valóság mind többször betüremkedik abba a párhuzamos univerzumba, amelyet másfél-két évtizede építget az orbáni propaganda – és amely világban minden, de tényleg minden Orbán Viktor körül forog, és minden, de tényleg minden jó Orbán Viktor politikusi zsenialitásának és tévedhetetlenségének az eredménye –, a miniszterelnök és a környezete mind többször hivatkozik a valóságra.

És tessék sűrűn imádkozni is!

Ott áll az az ember Európa színe előtt, és kiabál kígyót-békát a többiekre. Dühös, felháborodott, üldözöttnek tünteti fel magát. Kapkod és gesztikulál. Bántják a magyart, tódítja.

„Iránban ma mély korrupciós és legitimációs válság van”

  • Orosz Ildikó

A Károli Gáspár Református Egyetem docensével, Irán-szakértővel beszélgettünk a pattanásig feszült közel-keleti konfliktusról, a reformista kormány és a vallási vezetés belviszályáról, a nagyhatalmakkal való viszonyról, elnyomott nemzeti érzésről, és persze a magyar szálról.

A világ legeslegjobb dolga

Békés Márton, aki a szélsőjobbról felszippantott lázadóból időközben a magát szélsőjobb­oldalivá formáló egykori „cent­rális” erőtér kultúrkampfjának zászló-, pontosabban Molotov-koktél-vivője lett (vö. Békés Márton: Gerillaháború, KKETTK Alapítvány, 2017), szeptember elején újabb kultúrpolitikai esszét bocsátott közre.

„Néhány ágyat visszavittek”

Tejgyárban dolgozott, hogy el tudja végezni az egyetemet, közben a szegvári roma önkormányzatot vezette. Voltak kételyei annak idején, amikor romaként a Jobbik-lista befutó helyén képviselőjelölt lett. Úgy véli, a Fidesznek jó a cigányok nyomorban tartása, mert így kevés ígérettel is megszerezheti a szavazatukat.

„Szerettük”

Akik kedvelték Bese Gergő plébánost Dunavecsén, undorítónak tartják, ahogyan a politikusok kihátráltak mögüle. Templomba járó emberek tűnődnek most azon, hogy talán tényleg senkire nem tartozik egy ember nemi élete. A kétszínűségen nem gondolkodnak el.

 

Áramvonalasítanák

Az utóbbi öt évben háromszor átnevezett egykori akadémiai kutatóhálózatban dolgozók továbbra sem nyugodhatnak meg: a hálózat NER-közeli vezetése és Hankó Balázs kultuszminiszter hol vállvetve, hol egymással is vitatkozva próbálná átalakítani a struktúrát a még Palkovics László kijelölte irányba.

Terepszemle

Budapesten több ezer százévesnél régebbi ház, s bennük vagy százezer lakás van. Mit lehet kezdeni ezekkel az épületekkel? Milyen felelősségük van a társas­házaknak, tulajdonosoknak és a jogalkotásnak?

Callas szíve

Modellként kezdte a pályáját, ám Giuseppe Tornatore Maléna című filmje óta az amerikai és a francia filmipart is meghódította. A hatvanadik születésnapját ünneplő Belluccival a San Sebastián-i filmfesztiválon beszélgettünk Maria Callasról, és az újdonságnak számító produceri és színpadi munkáiról.