Színház

Festett malaszt

Brooklyni mese

Kritika

Alá vagy fölé becsüljük-e a művészet erejét? Képes-e megváltoztatni minket? Woody Allen legújabb színdarabja meglehetősen szélsőséges körülmények között keresi a valódi értékeket, Raffaello Szűz Máriát ábrázoló festményét vetve az 1930-as évek Brooklynjának tenyeres-talpas gengszterei elé.

Sal (Mészáros Máté), a szervezett bűnözés egyik magas pozícióban lévő alakja pont olyan, amilyennek elképzeljük az ilyet, gusztustalanul gazdag, ízlése nulla, és még büszke is tanulatlanságára. Ha a főnök ilyen, gondolhatjuk, milyen lehet a többi. A slepp egy része ráadásul épp a családba akar beházasodni – Sal lányai eladósorúak. Angelina (László Lili) a mélázó, többre vágyó könyvmoly teljesen kilóg a családból, sebaj, a vőlegénye visszahúzza a szellemi pöcegödörbe. Isabellával (Bíró Panna Dominika) már nincs ennyi gond, ő épp azt csinálja, amire szánták – semmit –, azt viszont harsányan és erkölcstelenül, újdonsült fiújával bejárva a brooklyni éjszaka minden zegét és zugát. Ki tudja, talán dupla esküvő készül, anyuka (Járó Zsuzsa) legalábbis nagyon élné a szervezést, a pénzt ugyanis jellemzően épp olyan gyorsan és hatékonyan tünteti el, ahogy a férje a holttesteket. Ám amikor egy műkincsrablás miatt a família – mondjuk úgy – értékmegőrzés céljából egy ideig kénytelen a saját falán pihentetni Raffaello Szűz Mária-képét, minden megváltozik. Elválik a szar a májtól, a festmény láttán a bagázs jó része egyszeriben nem pusztán a többre, hanem a jobbra kezd vágyni, pedig efféle teher eddig nem nyomasztotta egyikőjüket sem.

Woody Allen ezt a darabját a Covid alatt írta. Kilépett a megszokott értelmiségi köreiből, és egyenesen az alvilág legegyszerűbb, művészettől legmesszebb eső alakjai közé ment. A nőket a szokásos enyhe fetisizmussal ezúttal is a férfiak fölé helyezi, a darabban a Szűzanya tisztasága szinte csakis őrájuk van hatással, míg a férfiak, ha lehet, még szánalmasabbnak mutatnak mellette. Egy kivétel azért mégis akad, Angelina szerelme, a festő, aki a lányt festeni tanítja, és aki a maga szorongással vegyített sznobizmusával azért mégiscsak visszacsempész valamit Allen jól ismert figuráiból ebbe a darabba is. (Írhatnánk azt is, hogy Allen egyedül a rá hasonlító alakot ruházta fel intelligenciával a sok zsíros szájú surmó közt). A szerző távolról, szemérmetlenül ítélkezve és szinte sértő lenézéssel beszél a figuráiról, ám a humorával és a művészet istenítésével, mint mindig, most is megváltást nyer.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."