Rádió

Gazdagréti mitológia

Monstre Szomszédok-podcast

Kritika

Kell-e egyáltalán beszélnünk 2023 vége felé a lassan negyedszázada befejezett Szomszédokról?

Rengeteg érvet lehetne felhozni a nemleges válasz mellett. Elsősorban talán azt, hogy egy nem, vagy nem úgy létező ország, nem úgy létező fővárosának ugyancsak nem úgy létező lakótelepéről előadott, túlgondolt és alulesztétizált sztorifolyamról sok mindent el lehet mondani, de hogy hiteles kordokumentum lenne, azt talán a legkevésbé. Illetve, ha mégis kordokumentum, akkor legfeljebb csak járulékosan, az alkotói szándéktól javarészt függetlenül az.

Akárhogy is, úgy tűnik, hogy Horváth Ádám tizenhárom éven és 331 részen, azaz fejezeten át futó szériája olyan mélyen bevésődött a tudatunkba, hogy bizonyos képsorait, visszatérő fordulatait, jellegzetes figuráit ma sem tudjuk kiverni a fejünkből. A Filmbarátok néven futó podcast stábja nemrég egy megdöbbentően részletes kísérletet tett arra, hogy felfejtsék a Szomszédok-jelenség különböző rétegeit. Állításuk szerint másfél évig készültek a beszélgetésre, és 290 percen keresztül elemezték a teleregényt.

De ér ennyit ez az egész? Erre csupán érzelmi választ lehet adni: ha nekünk magunknak fontos, akkor igen. Márpedig a podcast résztvevői számára úgy tűnik, meghatározó alkotás a Szomszédok. Azt ugyan nem tudjuk meg pontosan, hogy kik a beszélgetők – egyedül Szöllőskei Gábort, a VOX mozimagazin főszerkesztő-helyettesét mutatják be –, minden­esetre freddyD és Tibor is megvallják az adás első perceiben, hogy ők bizony fanok. Ezzel az alapállással eleinte úgy tűnik, nem is lesz könnyű egy többórás kivesézésnek nekifutni, az első félóra picit döcögősebb is még, érezhetően keresik a hangot és a fogást a műegész átfogó értelmezéséhez. Üde színfolt Ivancsics Ilona, a sorozatbeli Vágásiné Jutka rövid megszólalása, kellemes, ugyanakkor mértéktartó visszaemlékezése a „nagy időkre”. Valahol az első óra közepén végül is magára talál az eszmecsere, és az ironikus mellékzöngéket sem nélkülöző rajongói nézőpont mellé feljön egy távolságtartóbb, elemzői megközelítés is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.