Lemez

Dörmög a bácsi

Roger Waters: The Dark Side of the Moon Redux

Kritika

Elég sok példa van arra, hogy fiatal zenészek felkavarják az állóvizet, az viszont eléggé egyedi, hogy egy nyolcvanéves előadó körül álljon a bál.

Roger Waters az utóbbi években, évtizedekben nem annyira a zenéjével, sokkal inkább politikai aktivizmusával és a személyéhez tapadó botrányokkal ad hírt magáról. Zenészként leginkább az újrahasznosításból él, hiszen negyedszázada járja folyamatosan a világot, javarészt a régi munkásságára épülő koncertműsorával, bár 2017-ben, a hosszú csendet megtörve, kiadott egy új szerzeményekkel teli lemezt is.

Idén tavasszal már szenteltünk Watersnak egy nagyobb cikket (lásd: Teljes holdfogyatkozás, Magyar Narancs, 2023. március 8.), amely leginkább az egykori zenésztársához, David Gilmourhoz kötődő, igencsak feszült viszonyáról szólt. Az adok-kapok azóta nem bővült új fejezettel, ám nemrég napvilágot látott egy dokumentumfilm The Dark Side of Roger Waters címmel. A YouTube-on is megtekinthető alkotásban nyilatkozik Bob Ezrin, a The Wall album producere, és minden jó tulajdonsága ellenére konkrétan zsarnoknak nevezi az egykori Floyd-vezért. A Campaign Against Antisemitism nevű brit szervezet megbízásából készült filmben a vele korábban együtt zenélő amerikai szaxofonos, Norbert Stachel igencsak súlyos vádakkal illeti őt.

Waters a gázai háború kapcsán is felszólalt, azonnali és végleges tűzszünetet követelve, de aztán megjelentetett egy lemezt is: az idén ötvenéves The Dark Side of the Moont vette fel új hangszereléssel és spoken word betétekkel kiegészítve. Az 1973-as albumon csak az utolsó két dalt énekelte ő, most viszont mindegyikben őt halljuk, és ezeket is inkább Sprechgesang üzemmódban adja elő. A megjelenéshez mellékelt sajtóanyagban bölcs 80 éves öregemberként utal magára, de ennek is megvan a dramaturgiai szerepe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.