Roger Waters az utóbbi években, évtizedekben nem annyira a zenéjével, sokkal inkább politikai aktivizmusával és a személyéhez tapadó botrányokkal ad hírt magáról. Zenészként leginkább az újrahasznosításból él, hiszen negyedszázada járja folyamatosan a világot, javarészt a régi munkásságára épülő koncertműsorával, bár 2017-ben, a hosszú csendet megtörve, kiadott egy új szerzeményekkel teli lemezt is.
Idén tavasszal már szenteltünk Watersnak egy nagyobb cikket (lásd: Teljes holdfogyatkozás, Magyar Narancs, 2023. március 8.), amely leginkább az egykori zenésztársához, David Gilmourhoz kötődő, igencsak feszült viszonyáról szólt. Az adok-kapok azóta nem bővült új fejezettel, ám nemrég napvilágot látott egy dokumentumfilm The Dark Side of Roger Waters címmel. A YouTube-on is megtekinthető alkotásban nyilatkozik Bob Ezrin, a The Wall album producere, és minden jó tulajdonsága ellenére konkrétan zsarnoknak nevezi az egykori Floyd-vezért. A Campaign Against Antisemitism nevű brit szervezet megbízásából készült filmben a vele korábban együtt zenélő amerikai szaxofonos, Norbert Stachel igencsak súlyos vádakkal illeti őt.
Waters a gázai háború kapcsán is felszólalt, azonnali és végleges tűzszünetet követelve, de aztán megjelentetett egy lemezt is: az idén ötvenéves The Dark Side of the Moont vette fel új hangszereléssel és spoken word betétekkel kiegészítve. Az 1973-as albumon csak az utolsó két dalt énekelte ő, most viszont mindegyikben őt halljuk, és ezeket is inkább Sprechgesang üzemmódban adja elő. A megjelenéshez mellékelt sajtóanyagban bölcs 80 éves öregemberként utal magára, de ennek is megvan a dramaturgiai szerepe.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
