Koncert

Háromszoros biztatás

Dés András kurátori koncert: 3 az 1-ben

Kritika

A Magyar Zene Háza harmadszor kért fel egy-egy neves muzsikust, hogy állítson össze olyan eddig nem létező formációkat úgy, hogy ő maga nem játszik azokban.

Harcsa Veronika és Lukács Miklós után Dés András – aki évek óta Bécsben él – a meghívást úgy váltotta valóra, hogy mindhárom együttest osztrák–magyar „vegyes válogatottként” állította össze. A sorozatot kurátori hétvégének hívják, s Dés ezért is mondta kényszeredetten a bevezetőjében, hogy „kuráltam”, holott volna e tevékenységre talán alkalmasabb szó is. Rá­adásul ilyenkor több egyéb, Dés által szervezett program is benépesíti a városligeti házat, s felhangosítja a tereit, szombat este pedig az új produkciók egymás után mutatkoztak be tripla koncerten.

Fenyvesi Márton gitáros volt az első zenekar szólóhangszerese, dobon Lukas König, bőgőn Vinicius Ciccone Cajado játszott – pontosabban: dehogy játszott. Elektronikát működtettek, és a hangszereiket sem a megszokott felfogásban szólaltatták meg, közülük is a leglátványosabban Cajado. Dés úgy mutatta be a triót, mint amelynek mottója a szabadság lehetne, és valóban ennek szellemében működtek; az elektronikus avantgárd minden határon túllépni igyekvő kifejeződését hallhattuk. A produkció nem teljesen győzött meg, hogy az elektronikus „hangszereket” ugyanolyan közönségvonzó módon lehet koncerten megszólaltatni, mint a valamivel hagyományosabbakat, de mindenesetre Fenyvesiék a modulációkkal, dinamikával, ismétlésekkel el tudták indítani a hallgatók belsőfantázia-vetítését.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.