Film

Gázlángolj még, baby!

Olivia Wilde: Nincs baj, drágám

Kritika

Az inspiráció nagyjából úgy viszonyul a másoláshoz, ahogy a szeretet a kihasználáshoz. Erről tanúskodik Olivia Wilde új thrillere, tartalmilag és formailag egyaránt.

Egy alkotónak különös óvatossággal kell fogyasztania kollégái műveit, különösen, ha azok kortárs darabok, mert a benne talán csak észrevétlenül elkönyvelődött ötletek a nézők friss emlékeiben zavaró azonosságként csapódhatnak le. Mi mindenre lenne megoldás egy alapos memóriatörlés!

Alice és Jack tökéletes boldogságban élnek Victory makulátlan idilljében, sűrűn gondozott szerelmük pedig a virágkorát éli. A nő délelőttönként a többi feleséggel együtt pletykákkal és vásárolgatással üti el az időt, amíg a fiúk a bányában dolgoznak. De pontosan mit is csinálnak a férjek az elkerített titkos területen? Csak annyit tudhatunk, hogy a családoknak mindent meg kell tenniük, hogy szolgálják a rendet. Ha nincsenek kérdések, aggasztó válaszok sincsenek, sivatag ide vagy oda, a fogaskerékbe nem kerülhet porszem, Victory ugyanis – ahogy azt teljhatalmú vezetője fröcsögő nyállal üvölti – előre megy, nem hátra (nem szó szerinti, de pontos idézet a filmből). Itt mindenki boldog lesz, ha beledöglik is, Jacket pedig semmi sem állíthatja meg abban, hogy feleségét boldoggá tegye…

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.