Színház

Helyben

Kleist: Heilbronni Katica

Kritika

Katica ultramaratonista, Vihar Friderik kitűnő sprinter, aki középtávon is viszonylag jól teljesít, a többiek pedig csak kocafutók: ennyi mindenképp kiderül ebből a futópadokra szerkesztett előadásból.

Ami nem is olyan kevés, tekintve, hogy egy igencsak hozzáférhetetlennek tűnő darabról, romantikában íródott, miszticizmusba hajló lovagi drámáról van szó. Kleist művében a tiszta lelkű polgárlány, heilbronni Katica beleszeret egy nemes lovagba, Vihar Friderikbe, hogy aztán szerelmének hódolva felrúgja az összes (korabeli) normát, és utána eredjen. Hite, hogy ezt kell tennie, és egyszer minden jóra fordul, korszerűtlenül és zavarba ejtően megingathatatlan.

A drámából készült előadás csak akkor működőképes, ha a főszerepet játszó színésznőből nem az alávetettség, hanem a bizonyosság árad csillogó természetességgel és magától értetődően, Vihar Friderik pedig kissé korlátolt, de egyszersmind elég nyitott személyiség ahhoz, hogy idővel letaglózza ez a hit. Pallagi Melitta heilbronni Katicája bájosan hiteles, Nagypál Gábor Friderikjének hetyke magabiztossága pedig fokozatosan fordul át a legyőzöttség elfogadásába és mámorába. Ebből a szempontból az előadásnak nyert ügye van, és alighanem korrekt (de nem átütő) darabnak számít a Stúdió K repertoárjában, illetve Hegymegi Máté munkáinak hosszú sorában. Az ugyanis nem derült ki, hogy a darabban mi és hogyan szólította meg a rendezőt, hacsak nem az, hogy miképp lehetne színpadra állítani a nagyjából érintetlenül hagyott, de legalábbis nem modernizált szöveget néhány futópad segítségével. (Az ötlet nem előzmény nélküli: a futógépeket játékosan, változatosan és dinamikusan beépítő produkció például az OK Go együttes Here It Goes Again című videóklipje is.) A gépeket egyébként végig következetesen használja az előadás, ami helyenként az értelmezést is kitágítja. Fontos megjegyezni, hogy a futópad nem kontextualizál, tehát szó sincs arról, hogy Kleist drámáját egy fitneszteremre adaptálták volna. A futáshoz kötődő motívumok egy önálló, jól átlátható, és egy idő után kiszámítható rendszerré, a szöveggel egyenrangú színházi eszközökké válnak, amelyek a helyben toporgás, a meg nem érkezés: az úton levés toposzai köré csoportosulnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.