Miután napjaink egyik legnagyobb szabású, ám szakmailag erősen vitatott projektje, a Budai Vár (kormányzati igényekhez szabott) átalakítása javában zajlik, nem árt visszatekinteni arra, hogyan szabták át a különböző korokban a királyi palota arculatát. Ahogy a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának frissen újranyílt újkori tárlatából is kiderül, a királyi palota átalakítását felváltva végezték a nagyszabású építkezéseket megrendelő, levezénylő uralkodóink, illetve különböző rendű és rangú politikai vezetőink, no meg a rendre felvonuló fegyveres erők. Az ismétlődő (és végül az 1945-ös rettenetes pusztításban kulmináló) ostromok már többször teremtettek szinte tabula rasát. A palota történetét Budának a töröktől való visszavételét követő időszaktól a közelmúltig bemutató – a déli összekötő szárny helyreállító munkálatai miatt átmenetileg bezárt – tárlat most izgalmas új tárgyakkal és a hozzájuk kapcsolódó történetekkel együtt nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeum díszlépcsőházában. (Kurátorok: Farbaky Péter és Rostás Péter művészettörténészek.)
A kiállítást a múzeum főlépcsőházának szintjein úgy rendezték el, hogy ezzel egy függőleges időtengelyt is létrehoztak, amely továbbtagolja és korszakolja a kiállítás tárgyait. A látogatóbarát módon elhelyezett megannyi tárgy, installáció, videó és magyarázó szöveg gyorsan annak belátására vezeti a látogatót, hogy ideje visszavennie az esetleg meglévő kurucos, ’48-as indulataiból. Ugyanis az, hogy a palota az előző századfordulóra európai rangú épületkomplexummá vált, a mi szeretve gyűlölt Habsburg-uralkodóinknak köszönhető. Ebből a szempontból a barokk palotát (részben apja, III. Károly király nyomdokain) építtető Mária Terézia és a palota historizáló stílusú nyugati irányú bővítését (Hauszmann Alajos manapság is sokat emlegetett tervei alapján) elhatározó Ferenc József a legjelentősebb szereplők, megrendelőként. A grandiózus építkezés tényleges irányítója azonban a várépítési bizottság volt, Podmaniczky Frigyes elnökletével. A Krisztinavárosra néző nyugati szárnyba a függetlenségi gondolatot hangsúlyozó műalkotások és szimbolikák kerültek: például Benczúr Gyula Mátyás uralkodásáról festett, de csak részben elkészült képei közül a pápai követ fogadásáról készült nevezetes festmény az új tárlaton is látható.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
