Kiállítás

Kő kövön

A királyi palota – a kultúra vára

Kritika

Megújult és látványos elemekkel bővült a királyi palota históriáját bemutató állandó kiállítás.

Miután napjaink egyik legnagyobb szabású, ám szakmailag erősen vitatott projektje, a Budai Vár (kormányzati igényekhez szabott) átalakítása javában zajlik, nem árt visszatekinteni arra, hogyan szabták át a különböző korokban a királyi palota arculatát. Ahogy a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának frissen újranyílt újkori tárlatából is kiderül, a királyi palota átalakítását felváltva végezték a nagyszabású építkezéseket megrendelő, levezénylő uralkodóink, illetve különböző rendű és rangú politikai vezetőink, no meg a rendre felvonuló fegyveres erők. Az ismétlődő (és végül az 1945-ös rettenetes pusztításban kulmináló) ostromok már többször teremtettek szinte tabula rasát. A palota történetét Budának a töröktől való visszavételét követő időszaktól a közelmúltig bemutató – a déli összekötő szárny helyreállító munkálatai miatt átmenetileg bezárt – tárlat most izgalmas új tárgyakkal és a hozzájuk kapcsolódó történetekkel együtt nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeum díszlépcsőházában. (Kurátorok: Farbaky Péter és Rostás Péter művészettörténészek.)

A kiállítást a múzeum főlépcsőházának szintjein úgy rendezték el, hogy ezzel egy függőleges időtengelyt is létrehoztak, amely továbbtagolja és korszakolja a kiállítás tárgyait. A látogatóbarát módon elhelyezett megannyi tárgy, installáció, videó és magyarázó szöveg gyorsan annak belátására vezeti a látogatót, hogy ideje visszavennie az esetleg meglévő kurucos, ’48-as indulataiból. Ugyanis az, hogy a palota az előző századfordulóra európai rangú épületkomplexummá vált, a mi szeretve gyűlölt Habsburg-uralkodóinknak köszönhető. Ebből a szempontból a barokk palotát (részben apja, III. Károly király nyomdokain) építtető Mária Terézia és a palota historizáló stílusú nyugati irányú bővítését (Hauszmann Alajos manapság is sokat emlegetett tervei alapján) elhatározó Ferenc József a legjelentősebb szereplők, megrendelőként. A grandiózus építkezés tényleges irányítója azonban a várépítési bizottság volt, Podmaniczky Frigyes elnökletével. A Krisztinavárosra néző nyugati szárnyba a függetlenségi gondolatot hangsúlyozó műalkotások és szimbolikák kerültek: például Benczúr Gyula Mátyás uralkodásáról festett, de csak részben elkészült képei közül a pápai követ fogadásáról készült nevezetes festmény az új tárlaton is látható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.