Kiállítás

Kő kövön

A királyi palota – a kultúra vára

Kritika

Megújult és látványos elemekkel bővült a királyi palota históriáját bemutató állandó kiállítás.

Miután napjaink egyik legnagyobb szabású, ám szakmailag erősen vitatott projektje, a Budai Vár (kormányzati igényekhez szabott) átalakítása javában zajlik, nem árt visszatekinteni arra, hogyan szabták át a különböző korokban a királyi palota arculatát. Ahogy a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának frissen újranyílt újkori tárlatából is kiderül, a királyi palota átalakítását felváltva végezték a nagyszabású építkezéseket megrendelő, levezénylő uralkodóink, illetve különböző rendű és rangú politikai vezetőink, no meg a rendre felvonuló fegyveres erők. Az ismétlődő (és végül az 1945-ös rettenetes pusztításban kulmináló) ostromok már többször teremtettek szinte tabula rasát. A palota történetét Budának a töröktől való visszavételét követő időszaktól a közelmúltig bemutató – a déli összekötő szárny helyreállító munkálatai miatt átmenetileg bezárt – tárlat most izgalmas új tárgyakkal és a hozzájuk kapcsolódó történetekkel együtt nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeum díszlépcsőházában. (Kurátorok: Farbaky Péter és Rostás Péter művészettörténészek.)

A kiállítást a múzeum főlépcsőházának szintjein úgy rendezték el, hogy ezzel egy függőleges időtengelyt is létrehoztak, amely továbbtagolja és korszakolja a kiállítás tárgyait. A látogatóbarát módon elhelyezett megannyi tárgy, installáció, videó és magyarázó szöveg gyorsan annak belátására vezeti a látogatót, hogy ideje visszavennie az esetleg meglévő kurucos, ’48-as indulataiból. Ugyanis az, hogy a palota az előző századfordulóra európai rangú épületkomplexummá vált, a mi szeretve gyűlölt Habsburg-uralkodóinknak köszönhető. Ebből a szempontból a barokk palotát (részben apja, III. Károly király nyomdokain) építtető Mária Terézia és a palota historizáló stílusú nyugati irányú bővítését (Hauszmann Alajos manapság is sokat emlegetett tervei alapján) elhatározó Ferenc József a legjelentősebb szereplők, megrendelőként. A grandiózus építkezés tényleges irányítója azonban a várépítési bizottság volt, Podmaniczky Frigyes elnökletével. A Krisztinavárosra néző nyugati szárnyba a függetlenségi gondolatot hangsúlyozó műalkotások és szimbolikák kerültek: például Benczúr Gyula Mátyás uralkodásáról festett, de csak részben elkészült képei közül a pápai követ fogadásáról készült nevezetes festmény az új tárlaton is látható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.