Kiállítás

Kő kövön

A királyi palota – a kultúra vára

Kritika

Megújult és látványos elemekkel bővült a királyi palota históriáját bemutató állandó kiállítás.

Miután napjaink egyik legnagyobb szabású, ám szakmailag erősen vitatott projektje, a Budai Vár (kormányzati igényekhez szabott) átalakítása javában zajlik, nem árt visszatekinteni arra, hogyan szabták át a különböző korokban a királyi palota arculatát. Ahogy a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának frissen újranyílt újkori tárlatából is kiderül, a királyi palota átalakítását felváltva végezték a nagyszabású építkezéseket megrendelő, levezénylő uralkodóink, illetve különböző rendű és rangú politikai vezetőink, no meg a rendre felvonuló fegyveres erők. Az ismétlődő (és végül az 1945-ös rettenetes pusztításban kulmináló) ostromok már többször teremtettek szinte tabula rasát. A palota történetét Budának a töröktől való visszavételét követő időszaktól a közelmúltig bemutató – a déli összekötő szárny helyreállító munkálatai miatt átmenetileg bezárt – tárlat most izgalmas új tárgyakkal és a hozzájuk kapcsolódó történetekkel együtt nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeum díszlépcsőházában. (Kurátorok: Farbaky Péter és Rostás Péter művészettörténészek.)

A kiállítást a múzeum főlépcsőházának szintjein úgy rendezték el, hogy ezzel egy függőleges időtengelyt is létrehoztak, amely továbbtagolja és korszakolja a kiállítás tárgyait. A látogatóbarát módon elhelyezett megannyi tárgy, installáció, videó és magyarázó szöveg gyorsan annak belátására vezeti a látogatót, hogy ideje visszavennie az esetleg meglévő kurucos, ’48-as indulataiból. Ugyanis az, hogy a palota az előző századfordulóra európai rangú épületkomplexummá vált, a mi szeretve gyűlölt Habsburg-uralkodóinknak köszönhető. Ebből a szempontból a barokk palotát (részben apja, III. Károly király nyomdokain) építtető Mária Terézia és a palota historizáló stílusú nyugati irányú bővítését (Hauszmann Alajos manapság is sokat emlegetett tervei alapján) elhatározó Ferenc József a legjelentősebb szereplők, megrendelőként. A grandiózus építkezés tényleges irányítója azonban a várépítési bizottság volt, Podmaniczky Frigyes elnökletével. A Krisztinavárosra néző nyugati szárnyba a függetlenségi gondolatot hangsúlyozó műalkotások és szimbolikák kerültek: például Benczúr Gyula Mátyás uralkodásáról festett, de csak részben elkészült képei közül a pápai követ fogadásáról készült nevezetes festmény az új tárlaton is látható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.