Film

Hódolattal

A játszma

  • - rd -
  • 2022. június 15.

Kritika

Egy folytatást nagyon nehéz kizárólag önmagában vizsgálni, egy olyan aprócska mintában, mint a magyar filmipar pedig egyenesen lehetetlen, ami nem feltétlenül tesz jót A játszma megítélésének. Ha az utóbbi idők „jó magyar filmjeire” gondolunk, elsők között juthat eszünkbe Bergendy Péter 2011-es thrillere.

A vizsga sikerének kulcsa az volt, hogy miközben nyíltan hollywoodi formátumot alkalmazott a kémtörténethez, nem nyomta el, hanem inkább fókuszba helyezte a magyar vonatkozásokat, így az élvezhetőség nem nyomta el a hitelességet. Bár tény, hogy A játszma ennek a folytatása, a filmek csupán testvérek, nem ikrek, az egyezések, ha örvendetesek is, nem elvártak, ahogy a különbözőség sem bukás.

A 60-as évek elején járunk, András és Éva már házastársként szolgálják a dolgozó népet, aminek a kapcsolatuk issza a levét. A férfi előléptetés előtt áll, amikor bosszúéhes tervekkel visszatér Markó. Megfigyeléséhez egy vidéki diáklányt is beszerveznek, aki fiatal kora és képzetlensége ellenére jobban teljesít, mint azt bárki várná (beleértve a nézőt is). András minden erejével a feltételezett veszély irányába figyel, de minden más oldalról védtelen marad…

A játszma a kemény, fordulatok hajtotta nyugati formát szerzőibbre, finomabbra gyúrta, az említett magyar háttér pedig olyannyira minimalizálódott, hogy a korhű díszlet és gondosan válogatott statisztaállomány ellenére sem tudja/akarja túlságosan röghöz kötni a történetet (elég couleur locale nyilván az, amikor Szarvas József ittasan énekli a Bunkócskát). Ezektől a döntésektől a film – noha elődjéhez mérten jóval kevesebb virtuozitásról ad tanúbizonyságot – alapjaiban nem sérül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.