Rádió

Hungarikum-e az ember?

Maratoni migrációs sorozat a Kossuthon

Kritika

Ha, ne adj’ isten, valakit a cím vagy az alcím felcsigázna, és rögtön tekerne is a Kossuthra, ne tegye. A sorozat ugyanis épp most ért véget. Kétszáz részesre tervezték, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján indult, és az év 221. reggelén, augusztus 9-én a félhetes hírek után el is hangzott a befejező rész.

Az Elindultam szép hazámból szériát az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság megbízásából készítette a rádió. A szellemi házigazda minden bizonnyal V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos volt, legalábbis ő ekként hivatkozott magára több alkalommal, a szerkesztő Gadácsi János, az állandó narrátor Reviczky Gábor volt. A téma pedig nem más, mint „a szülőföldjüket elhagyni kényszerülő legkiválóbb magyarok” rövid bemutatása; ahogy Gadácsi megfogalmazta a műsor indulásakor: olyan alakok felvonultatása, „akikről itthon nem biztos, hogy hallottunk, de ott, ahol élnek, nagyot alkottak, és jó hírünket vitték a világban”.

Bár a korszellem mintha mást diktálna, úgy tűnik, ha úgynevezett világra szóló sikerekről van szó, akkor máris nem olyan nagy gond, ha kitántorgók, expatok, migráncsok nevéhez fűződik a dolog. A lényeg az, hogy valamiképp hungarizálni lehessen a dicsőséget, úgy a magunkévá tenni, mintha bármi közünk is lenne hozzá úgy egyénileg, mint társadalmilag. És hát mi lehet jobb eszköz a hungarizálásra, mint az univerzális hungarikumplecsni hozzájuk csapása, még ha csak jelképesen is?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.