Film

Iokaszté a tükörben

Todd Haynes: May December

Kritika

Egy harmincas anyuka és egy 13 éves fiú egymásba szeret, hátrahagynak minden ész­érvet, és családot alapítanak. Rövid börtönbüntetés és némi médiafelhajtás után határozott céljuk a normális élet. De mennyi tagadás szükséges egy ilyen boldogsághoz?

Minden csodásan megy a Yoo család életé­ben, az apa dolgozik, az anya aktív és szeretett tagja a helyi közösségnek, a házaspár együtt, odaadó szeretetben neveli gyermekeit, akik épp most érettségiznek. Persze az idill arra van, hogy megtörjék, ám ha ehhez elég csupán egy tükröt állítani, akkor talán sosem volt itt az a harmónia, amit gondoltunk. Az eddig sikeresen megúszott szembenézés szálkája egy csinos nagyvárosi színésznő személyében ékelődik a családtestbe, aki azért jön, hogy megfigyelje Gracie-t, mivel egy közelgő filmben ő fogja alakítani. A hasonlóságok hamar kezdenek megmutatkozni, nem csak az öltözködés és a szájtartás, de ízlés tekintetében is…

Remek alapállás, különösen így, valós történeti háttérrel fűszerezve, intra- és interperszonális konfliktusok termékeny táptalaja a téma, gyakorlatilag nehéz lenne olyan aspektust találni, amely ne egy izgalmas és értékes filmhez vezetne. Todd Haynesnek valóságos virtuozitásra volt szüksége, hogy ilyen hibátlanul hajoljon el a garantált sikert hozó ötletek elől, de sikerült neki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.

Amerika kapitány menni

Lapzártánk után három nappal, pénteken találkozik Orbán Trumppal, így a találkozó érdemi részét és eredményeit jelen pillanatban tárgyalni nem, legfeljebb találgatni tudjuk. A magyar fél közlése szerint Amerika kapitány, Pókember és Vasember azért járulnak Trump elibe („Washington, jövünk!”), hogy meggyőzzék arról: engedje továbbra is, hogy hazánk háborítatlanul vásárolhasson nyersolajat és gázt Oroszországtól, különben… Hát ez az.