Azt hiszem, az értelmesség többi megnyilvánulásától ezt az a múzsaiság különbözteti meg, amely többé-kevésbé a társaság minden tagját jellemezhette: Bojtár Endrét, Bonyhai Gábort, Szegedy-Maszák Mihályt, Zemplényi Ferencet és az alapítók közül a mára Horváth Iván mellett utolsóként köztünk élő és alkotó Veres Andrást.
Ebben alighanem szerepet játszik a kreativitás és a művészetek iránti érzék is – feltűnő, hogy az említettek többsége komoly zeneértő –, mert különben az irodalomkutatás számos területe tisztes siker reményében művelhető különösebb irodalmi fogékonyság nélkül is. Ha tehát meg kellene ragadni azt a közös mozzanatot, amely Veres András válogatott tanulmányai második kötetének vegyes írásait összeköti, akkor a múzsai észhasználatnak ezt a magabiztosságát mondanám. (Az És megint elölről… címmel 2022-ben megjelent első kötet esetében ez megfoghatóbb: az ott összegyűjtött írásoknak már a kötet alcíme szerint is „Ady, Kosztolányi, József Attila” volt a tárgyuk.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!