Rádió

Jelena arca

Tudomány-népszerűsítő podcast az Akadémiáról

Kritika

Szinte magától értetődőnek tűnik az ötlet, hogy a digitális technika adta lehetőségekkel élve a tudomány művelői is végezzenek némi tudomány-népszerűsítő munkát az éterben, illetve a világhálón.

Persze korántsem biztos, hogy egy-egy tudományterület legavatottabb művelője egyben diszciplínája legjobb reklámozója is. Megfordítva pedig az a fanyalgás lehet ismerős, miszerint a tehetséges népszerűsítők nem a legjelentősebb tudósok közül kerülnek ki. Öveges professzor sem kora legnagyobb fizikusaként él a természettudományos emlékezetben, mint ahogy kortársaink között is akad olyan pszichológus vagy irodalomtörténész, akit a hivatalos(nak nevezhető) tudományos élet mélyen lenéz.

Ám olykor vezető szakemberek is beleállnak az elvileg laikusoknak szóló párbeszédbe, és a végén mindenki jól jár. Ennek a jegyében indította el a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja valamivel több, mint fél éve a maga podcast csatornáját Glossza címen. Mint írják: „A BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészet, a zene és a néprajz világát tárják fel tudományos módszertannal. Célunk a tudományos eredmények közérthető elmesélése és elhelyezése a minket körülvevő világban, valamint a múlt folyamatai és a hétköznapi tapasztalataink közötti kapcsolódási pontok megtalálása.” Szép vállalás, és egyben kemény dió.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."