Rádió

Jelena arca

Tudomány-népszerűsítő podcast az Akadémiáról

Kritika

Szinte magától értetődőnek tűnik az ötlet, hogy a digitális technika adta lehetőségekkel élve a tudomány művelői is végezzenek némi tudomány-népszerűsítő munkát az éterben, illetve a világhálón.

Persze korántsem biztos, hogy egy-egy tudományterület legavatottabb művelője egyben diszciplínája legjobb reklámozója is. Megfordítva pedig az a fanyalgás lehet ismerős, miszerint a tehetséges népszerűsítők nem a legjelentősebb tudósok közül kerülnek ki. Öveges professzor sem kora legnagyobb fizikusaként él a természettudományos emlékezetben, mint ahogy kortársaink között is akad olyan pszichológus vagy irodalomtörténész, akit a hivatalos(nak nevezhető) tudományos élet mélyen lenéz.

Ám olykor vezető szakemberek is beleállnak az elvileg laikusoknak szóló párbeszédbe, és a végén mindenki jól jár. Ennek a jegyében indította el a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja valamivel több, mint fél éve a maga podcast csatornáját Glossza címen. Mint írják: „A BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészet, a zene és a néprajz világát tárják fel tudományos módszertannal. Célunk a tudományos eredmények közérthető elmesélése és elhelyezése a minket körülvevő világban, valamint a múlt folyamatai és a hétköznapi tapasztalataink közötti kapcsolódási pontok megtalálása.” Szép vállalás, és egyben kemény dió.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.