Rádió

Jelena arca

Tudomány-népszerűsítő podcast az Akadémiáról

Kritika

Szinte magától értetődőnek tűnik az ötlet, hogy a digitális technika adta lehetőségekkel élve a tudomány művelői is végezzenek némi tudomány-népszerűsítő munkát az éterben, illetve a világhálón.

Persze korántsem biztos, hogy egy-egy tudományterület legavatottabb művelője egyben diszciplínája legjobb reklámozója is. Megfordítva pedig az a fanyalgás lehet ismerős, miszerint a tehetséges népszerűsítők nem a legjelentősebb tudósok közül kerülnek ki. Öveges professzor sem kora legnagyobb fizikusaként él a természettudományos emlékezetben, mint ahogy kortársaink között is akad olyan pszichológus vagy irodalomtörténész, akit a hivatalos(nak nevezhető) tudományos élet mélyen lenéz.

Ám olykor vezető szakemberek is beleállnak az elvileg laikusoknak szóló párbeszédbe, és a végén mindenki jól jár. Ennek a jegyében indította el a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja valamivel több, mint fél éve a maga podcast csatornáját Glossza címen. Mint írják: „A BTK kutatói a történelem, a régészet, a filozófia, az irodalom, a művészet, a zene és a néprajz világát tárják fel tudományos módszertannal. Célunk a tudományos eredmények közérthető elmesélése és elhelyezése a minket körülvevő világban, valamint a múlt folyamatai és a hétköznapi tapasztalataink közötti kapcsolódási pontok megtalálása.” Szép vállalás, és egyben kemény dió.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.