Könyv

Józsefek és testvéreik

Tabajdi Gábor: Tartótisztek – A BM III/III. Csoportfőnökség belső történetei

Kritika

A Kádár-kor egyik legféltettebb titka nem sokkal az első szabad választásokat megelőzően lepleződött le.

Egy bűnbánó titkosszolga, bizonyos Végvári József 1990 első napjaiban tárta a nyilvánosság elé, hogy létezik egy a belső elhárítással, azaz a rezsim vélt vagy valós belső ellenségeinek megfigyelésével, a társadalmi és magánemberi kapcsolatainak manipulálásával foglalkozó szervezet, a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége, amely épp’ szakmányban semmisíti meg a dokumentumokat. Ez a történelmi pillanat természetesen előkerül a könyvben, de a vizsgált szervezet (részleges) dekonspirálódásához vezető epizód inkább a történet vége, ahonnan egy másik sztori indul: a múlt feltárásáé.

Tabajdi Gábor, a néhai III/III. Csoportfőnökség működésének elkötelezett, régi kutatója, ezúttal a politikai rendőrséget működtető tiszti állomány csoportos életrajzát írta meg, élvezetesen és izgalmasan. Könyve előszavában maga is megjegyzi, hogy a III/III. Csoportfőnökségről számos munka látott már napvilágot, ám a személyi állomány összetételét, a tartótisztek kilétét sokáig homály fedte. Így azután „az állambiztonság működése ügy- és ügynökközpontú történetek alapján vált ismertté”. Viszont e történetek szempontjából is kulcsfontosságú megismernünk, hogy kik voltak a belügyi elhárítás, a kádári titkosszolgálat vezetői, (tartó)tisztjei, hogyan kerültek a pozíciójukba, milyen társadalmi közegből indultak, milyen volt a családi hátterük, politikai, társadalmi előéletük, s végül milyen karriert futottak be a magyarországi szocializmus Rákosi majd Kádár nevével fémjelzett korszakaiban. Ezt a munkát – hivatkozik erre Tabajdi is – nem lehetett volna elvégezni a III/III. Csoportfőnökség személyi állományának azonosítása és a róluk szóló személyügyi akták, működési iratok és a rájuk vonatkozó pártdokumentumok kutathatóvá tétele nélkül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.