Könyv

Józsefek és testvéreik

Tabajdi Gábor: Tartótisztek – A BM III/III. Csoportfőnökség belső történetei

Kritika

A Kádár-kor egyik legféltettebb titka nem sokkal az első szabad választásokat megelőzően lepleződött le.

Egy bűnbánó titkosszolga, bizonyos Végvári József 1990 első napjaiban tárta a nyilvánosság elé, hogy létezik egy a belső elhárítással, azaz a rezsim vélt vagy valós belső ellenségeinek megfigyelésével, a társadalmi és magánemberi kapcsolatainak manipulálásával foglalkozó szervezet, a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége, amely épp’ szakmányban semmisíti meg a dokumentumokat. Ez a történelmi pillanat természetesen előkerül a könyvben, de a vizsgált szervezet (részleges) dekonspirálódásához vezető epizód inkább a történet vége, ahonnan egy másik sztori indul: a múlt feltárásáé.

Tabajdi Gábor, a néhai III/III. Csoportfőnökség működésének elkötelezett, régi kutatója, ezúttal a politikai rendőrséget működtető tiszti állomány csoportos életrajzát írta meg, élvezetesen és izgalmasan. Könyve előszavában maga is megjegyzi, hogy a III/III. Csoportfőnökségről számos munka látott már napvilágot, ám a személyi állomány összetételét, a tartótisztek kilétét sokáig homály fedte. Így azután „az állambiztonság működése ügy- és ügynökközpontú történetek alapján vált ismertté”. Viszont e történetek szempontjából is kulcsfontosságú megismernünk, hogy kik voltak a belügyi elhárítás, a kádári titkosszolgálat vezetői, (tartó)tisztjei, hogyan kerültek a pozíciójukba, milyen társadalmi közegből indultak, milyen volt a családi hátterük, politikai, társadalmi előéletük, s végül milyen karriert futottak be a magyarországi szocializmus Rákosi majd Kádár nevével fémjelzett korszakaiban. Ezt a munkát – hivatkozik erre Tabajdi is – nem lehetett volna elvégezni a III/III. Csoportfőnökség személyi állományának azonosítása és a róluk szóló személyügyi akták, működési iratok és a rájuk vonatkozó pártdokumentumok kutathatóvá tétele nélkül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.