Kiállítás

Keserédes felelősség

Gáldi Vinkó Andi X Hin: „If You Knew It, Why Didn’t You Do Something About It?”

Kritika

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Gáldi Vinkó Andi fotóművész esetében is megtörtént ez a tematikus váltás, ám ő ezzel nemzetközi sikert ért el: a Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I’m Back sorozatával 2023-ban elnyert egy nagy presztízsű brit díjat, a Kraszna-Krausz Foundation Photography Book Awardot.

A fényképeivel a New Yorker, a Vogue vagy a Dazed magazinokban szereplő művész mostani kiállításán e sorozatát viszi tovább (a kiállításon látható videó­ban vissza is utal a díjnyertes mű egy-egy munkájára), annyiban másként, hogy a hangsúly a nyiladozó értelmű, mindenre kíváncsi és fogékony lánygyermek „szemszögére” helyeződik át. Ám ez mégsem teljesen így igaz, mert láthatunk ugyan gyerekrajzokat is, de a „gyermeki hangot” a Hongkongban született, Londonban élő street art művész, illusztrátor és festő, Hin fényképekre írt, ákombákom szövegei jelenítik meg. Hinről annyit lehet tudni, hogy „eredetileg arról álmodozott, hogy profi labdarúgó lesz”, de egy súlyos lábsérülés után fel kellett hagynia a sporttal. Ezek után vált ismertté a When I Grow Up I Want to Be… sorozatával, amelyben alakok, mint Putyin, Kadhafi, Erdoğan, Szaddám Huszein vagy Oszama bin Laden jelennek meg egyfajta „példaképként”. De hasonlóan ismert lett Hin a teremtés történetét feldolgozó Adam & Eve című könyve is, amelynek borítóján ló és egyszarvú üzekedik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.