Kiállítás

Keserédes felelősség

Gáldi Vinkó Andi X Hin: „If You Knew It, Why Didn’t You Do Something About It?”

Kritika

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Gáldi Vinkó Andi fotóművész esetében is megtörtént ez a tematikus váltás, ám ő ezzel nemzetközi sikert ért el: a Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I’m Back sorozatával 2023-ban elnyert egy nagy presztízsű brit díjat, a Kraszna-Krausz Foundation Photography Book Awardot.

A fényképeivel a New Yorker, a Vogue vagy a Dazed magazinokban szereplő művész mostani kiállításán e sorozatát viszi tovább (a kiállításon látható videó­ban vissza is utal a díjnyertes mű egy-egy munkájára), annyiban másként, hogy a hangsúly a nyiladozó értelmű, mindenre kíváncsi és fogékony lánygyermek „szemszögére” helyeződik át. Ám ez mégsem teljesen így igaz, mert láthatunk ugyan gyerekrajzokat is, de a „gyermeki hangot” a Hongkongban született, Londonban élő street art művész, illusztrátor és festő, Hin fényképekre írt, ákombákom szövegei jelenítik meg. Hinről annyit lehet tudni, hogy „eredetileg arról álmodozott, hogy profi labdarúgó lesz”, de egy súlyos lábsérülés után fel kellett hagynia a sporttal. Ezek után vált ismertté a When I Grow Up I Want to Be… sorozatával, amelyben alakok, mint Putyin, Kadhafi, Erdoğan, Szaddám Huszein vagy Oszama bin Laden jelennek meg egyfajta „példaképként”. De hasonlóan ismert lett Hin a teremtés történetét feldolgozó Adam & Eve című könyve is, amelynek borítóján ló és egyszarvú üzekedik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.