Film

Ki-ki a maga dolgát

Damien Chazelle: Babylon

  • SzSz
  • 2023. január 25.

Kritika

A fáma szerint karrierje bizonyos pontján minden valamirevaló rendezőnek le kell rónia tiszteletét Hollywood előtt: ha sértetlenül partot akarnak érni az öröklét földjén, muszáj kifizetniük a révészt is. De mit csinál az a direktor, aki már pályája elején túlesett ezen? 

Mondjuk, ír még egy szívhez szóló üzenetet saját szakmájának, csak szerelmes levél helyett a boríték ezúttal egy őrült orgiákkal, hányással, szexszel és fekáliával töltött levélbombát rejt, amelyből csak robbanás után nyílik ki a celluloidrózsa.

Damien Chazelle 31 évesen készítette el a Holly­woodnak szóló édesbús mementóját, a Kaliforniai álmot, s látszólag felért vele a csúcsra: feltámasztotta kedvenc műfaját, a musicalt, elnyerte az Oscart, és az elmúlt évtizedek legnagyobb tehetségének kiáltották ki. Hova tovább?

Nos, Chazelle úgy döntött, neki nem elég egy opus magnum. Egy űrbe tett kitérő (Az első ember) és egy rövid streaminges kaland (The Eddy) után visszatért oda, ahol az álmok és csillagok születnek – hogy bemutassa, ugyanilyen látványos az is, amikor mindezek kihunynak. Sőt, a Babylon szerint épp ez a szeretve utált Hollywood lényege. Az ugyanis olyan, mint egy hatalmas őserdő: a saját törvényei szerint működik, tele van szépséggel és kegyetlenséggel, az ökoszisztéma pedig mindig gondoskodik róla, hogy a tápláléklánc fennmaradjon, és csúcsragadozóból és élősködőből is akadjon utánpótlás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.