Film

Kígyó a keblen

Justin Anderson: Hazaúszom

Kritika

A gazdag értelmiségiek napszítta tengerparti nyaralói rendszerint az erkölcsök lazulásának, sötét titkok napvilágra kerülésének, legrosszabb esetben családok széthullásának színterei.

Ebben a tekintetben Justin Anderson, az elsőfilmes képzőművész filmje sem tér el a hagyományoktól. A film alapja Deborah Levy 2011-es azonos című regénye, a darabjaira hulló család portréja ebben is azonos. A már az első képkockákon is feszültnek tetsző házaspár, Josef (Christopher Abbott) és Isabel (Mackenzie Davis) egyetemi tanár barátjukkal, Laurával (Nadine Labaki) érkeznek görögországi nyári rezidenciájukra. Még mielőtt belépnének az ajtón, otthon, tinédzser lányuk Ninam drámai tónusban bejelenti, hogy van valaki a medencéjükben (elsőre mindenki medvére gyanakszik). A hívatlan vendég nem medve, hanem egy titokzatos meztelen nő (Ariane Labed). Hamar kiderül, hogy Kitti botanikus és a család sofőrjének a barátja (bár ez keveset árul el a nő valódi személyiségéről és szándékairól), Isabel pedig hirtelen ötlettől vezérelve maradásra buzdítja Kittit.

Ahogy az már lenni szokott az intenzív tekintetű, szófukar és nyilvános meztelenkedésre hajlamos európai vampokkal, Kitti is elsősorban egy bizonyos funkció betöltésére hivatott: felszínre kell hoznia a család mélyén fortyogó feszültséget és traumákat. Ebben pedig bővelkednek hőseink. A boszniai származású Josef még gyermekként menekült el a délszláv háború borzalmai elől, erről az időszakról pedig sosem beszél. Szokatlan verseivel hamar amerikai irodalmi sztárrá vált, de ihlete manapság cserben hagyja, csak katatón állapotban csoszog fel-alá a napsütésben. Isabel haditudósítóként dolgozik, akit bár egyre inkább kizsigerel munkája, a kiküldetése utáni hazatérést még nehezebbnek találja. Lányuk pedig mindkettejük által elhanyagoltnak érzi magát. A Kittihez hasonló ragadozók egyből kiszagolják az ilyen érzelmi bonyodalmakat, és a nő ennek megfelelően hamar meg is kezdi aknamunkáját a vendéglátó családban. Ám a meztelenségével és állhatatos, invazív kérdéseivel provokáló Kitti mintha csak Josefet zavarná, a nők tárt karokkal fogadják felforgató jelenlétét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.