Színház

Kint is bent

Itt élet

Kritika

Gombfoci, műbőr fotelek, kőbányai világos; szemüvegek óriási kerettel, húsleves és rántott hús; skálás szatyor, műanyag ételhordó, Wunderbaum és pajesz.

A Kádár-korszak jellegzetességei rendre feltűnnek a színen – mintha egy múzeumban lennénk, ahol a feliratozás, azaz a magyarázó szöveg maga a darab, Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című regényének a szerző és Máté Gábor rendező által közösen adaptált színpadi változata. Ősbemutatót látunk.

Egy nagypolgári (már ez maga szitokszó!) orvos házaspár fiának, Pálfy Andrisnak (Gloviczki Bernát) a naplószerű beszámolója elevenedik meg a színpadon, óvodáskorától a főiskolás évekig, elmondva és hagyományos jelenetekben mesélve. Az előadás korhűségre törekszik, nosztalgikusan dolgozza fel a Kádár-korszak utolsó húsz évét, miközben nincs igazán cselekmény, sem igazi konfliktus. Üzenet viszont van: hiába tekinted magad kívülállónak, ahogy minden idők lázadó fiatalsága is teszi, a rendszeren belül maradsz – a „kint is bent van”, vonja le a következtetéseit Andris. Reménytelenül. Ő is mintha hiába keresné az útját, hol pálinkagőzben, hol a rock and rollban, ha az útnak nincsenek elágazásai. Hősünk toleráns, meg akarja a váltani a világot, és imádja a kakaót – de mindez nem elég, hogy kilépjen a saját árnyékából.

Felbukkan még a Jókai- és Mikszáth-összes, plusz néhány Szilvássy Lajos-mű – utóbbiak a kispolgári lét szimbólumaként –, és Rajkai Zoltánnak köszönhetően Latinovits Zoltán szelleme is tiszteletét teszi. Ónodi Eszter úgy brillírozik a háziorvos anya szerepében, mint ahogy rég nem tette – manírtól mentes és felszabadult –, de az apát alakító Kocsis Gergely is meggyőző. Kettejük bravúros jelenete Andris barátnőjének, Horváth Katinak (Kanyó Kata) a szintén általuk alakított szüleinek, a rántotthús-fejű lakótelepi házaspárnak a vasárnapi ebédje, amikor lányukkal együtt a főhőst látják vendégül. Bár mindkettőjük arcán ott a húsmaszk, s csak a szemük látszik ki, mégsem hiányzik a mimika, mert a furán torzult, a főhős budai, kifinomult nyelvezetéhez képest már-már tájszólásban vívott szócsatáik lekötik a figyelmünket. A két fiatal is remekül játszik. Gloviczki érzékenysége most hatodik érzékké változik, eltalálja a hangsúlyokat, nem harsány és nem is visszafogott, az arcjátéka se nem kevés, se nem sok. Kanyó előbb flegmasággal, később önérzetességgel palástolja Andris iránt érzett szerelmét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.