Színház

Kint is bent

Itt élet

Kritika

Gombfoci, műbőr fotelek, kőbányai világos; szemüvegek óriási kerettel, húsleves és rántott hús; skálás szatyor, műanyag ételhordó, Wunderbaum és pajesz.

A Kádár-korszak jellegzetességei rendre feltűnnek a színen – mintha egy múzeumban lennénk, ahol a feliratozás, azaz a magyarázó szöveg maga a darab, Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című regényének a szerző és Máté Gábor rendező által közösen adaptált színpadi változata. Ősbemutatót látunk.

Egy nagypolgári (már ez maga szitokszó!) orvos házaspár fiának, Pálfy Andrisnak (Gloviczki Bernát) a naplószerű beszámolója elevenedik meg a színpadon, óvodáskorától a főiskolás évekig, elmondva és hagyományos jelenetekben mesélve. Az előadás korhűségre törekszik, nosztalgikusan dolgozza fel a Kádár-korszak utolsó húsz évét, miközben nincs igazán cselekmény, sem igazi konfliktus. Üzenet viszont van: hiába tekinted magad kívülállónak, ahogy minden idők lázadó fiatalsága is teszi, a rendszeren belül maradsz – a „kint is bent van”, vonja le a következtetéseit Andris. Reménytelenül. Ő is mintha hiába keresné az útját, hol pálinkagőzben, hol a rock and rollban, ha az útnak nincsenek elágazásai. Hősünk toleráns, meg akarja a váltani a világot, és imádja a kakaót – de mindez nem elég, hogy kilépjen a saját árnyékából.

Felbukkan még a Jókai- és Mikszáth-összes, plusz néhány Szilvássy Lajos-mű – utóbbiak a kispolgári lét szimbólumaként –, és Rajkai Zoltánnak köszönhetően Latinovits Zoltán szelleme is tiszteletét teszi. Ónodi Eszter úgy brillírozik a háziorvos anya szerepében, mint ahogy rég nem tette – manírtól mentes és felszabadult –, de az apát alakító Kocsis Gergely is meggyőző. Kettejük bravúros jelenete Andris barátnőjének, Horváth Katinak (Kanyó Kata) a szintén általuk alakított szüleinek, a rántotthús-fejű lakótelepi házaspárnak a vasárnapi ebédje, amikor lányukkal együtt a főhőst látják vendégül. Bár mindkettőjük arcán ott a húsmaszk, s csak a szemük látszik ki, mégsem hiányzik a mimika, mert a furán torzult, a főhős budai, kifinomult nyelvezetéhez képest már-már tájszólásban vívott szócsatáik lekötik a figyelmünket. A két fiatal is remekül játszik. Gloviczki érzékenysége most hatodik érzékké változik, eltalálja a hangsúlyokat, nem harsány és nem is visszafogott, az arcjátéka se nem kevés, se nem sok. Kanyó előbb flegmasággal, később önérzetességgel palástolja Andris iránt érzett szerelmét.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.