Könyv

Kozmikus hétköznapok

Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai

  • Domsa Zsófia
  • 2024. augusztus 7.

Kritika

Az ötkötetesre tervezett regénysorozat második részét sokan abban a reményben veszik kezükbe, hogy az első kötet, a Hajnalcsillag nyugtalanító eseményeiről, az égen megjelenő idegen égitestről, a feltámadó halottakról, a különösen viselkedő állatokról, a halál kapui­nak feltárulásáról, és főleg a szereplők további sorsáról olvassanak. 

(Az első részről lásd: Lesz még egy életünk, Magyar Narancs, 2023. június 13.) Ezzel azonban a következő kötetekig kell várnunk. Az öröklét farkasaiban ugyanis épp csak felbukkan a hatalmas csillag a regény végén, és alig bolygatja meg a főszereplők életét. Ettől még bőven akad a regényben nyugtalanító elem, amelyek az előző kötethez hasonlóan összefüggéseket sejtetnek a világot irányító emberfeletti erőkről. Dacára a Hajnalcsillaghoz való laza kapcsolódásnak, Az öröklét farkasait nem ajánlott az első kötet ismeretének hiányában olvasni, sőt a 830 oldal során gyakran ébredhet bennünk az a gondolat is, hogy ez a regény a teljes, ötrészesre tervezett sorozat ismeretében nyer majd igazán értelmet. Egyelőre csak sejteni lehet, hogy mi lesz fontos, hogy mit érdemes a számos, részletgazdagon leírt esemény vagy esszéisztikus gondolat közül alaposabban az emlékezetünkbe vésni. Ily módon Knausgård próbára teszi az olvasót, bízva nemcsak abban, hogy több száz, összességében pedig több ezer oldalon kitart mellette, hanem hogy képes kellően összpontosítani is. Az önéletrajzi írás alapkövévé vált hatkötetes Harcom alapján azonban sejthetjük, Knausgård nem tart attól, hogy elveszti olvasói türelmét és bizalmát, és a Hajnalcsillag-sorozattal minden eddiginél nagyszabásúbb tervet valósít meg. Ebben a mega­lomániás és kompromisszumot nem ismerő vállalkozásban ez a könyv kapta azt a szerepet, hogy a befogadás határait tágító vásznat feszítsen ki a világvége-jóslat köré oly módon, hogy a csillag felbukkanásának előzményeivel ismertet meg bennünket időben egészen a hetvenes évekig visszamenve, a földrajzi teret Norvégiáról Oroszországra bővítve. A regény ugyanakkor számos szépirodalmi utalásával és esszéisztikus passzusával a Hajnalcsillag-jelenség eszme- és tudománytörténeti hátterét is felvázolja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.