Könyv

Kozmikus hétköznapok

Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai

  • Domsa Zsófia
  • 2024. augusztus 7.

Kritika

Az ötkötetesre tervezett regénysorozat második részét sokan abban a reményben veszik kezükbe, hogy az első kötet, a Hajnalcsillag nyugtalanító eseményeiről, az égen megjelenő idegen égitestről, a feltámadó halottakról, a különösen viselkedő állatokról, a halál kapui­nak feltárulásáról, és főleg a szereplők további sorsáról olvassanak. 

(Az első részről lásd: Lesz még egy életünk, Magyar Narancs, 2023. június 13.) Ezzel azonban a következő kötetekig kell várnunk. Az öröklét farkasaiban ugyanis épp csak felbukkan a hatalmas csillag a regény végén, és alig bolygatja meg a főszereplők életét. Ettől még bőven akad a regényben nyugtalanító elem, amelyek az előző kötethez hasonlóan összefüggéseket sejtetnek a világot irányító emberfeletti erőkről. Dacára a Hajnalcsillaghoz való laza kapcsolódásnak, Az öröklét farkasait nem ajánlott az első kötet ismeretének hiányában olvasni, sőt a 830 oldal során gyakran ébredhet bennünk az a gondolat is, hogy ez a regény a teljes, ötrészesre tervezett sorozat ismeretében nyer majd igazán értelmet. Egyelőre csak sejteni lehet, hogy mi lesz fontos, hogy mit érdemes a számos, részletgazdagon leírt esemény vagy esszéisztikus gondolat közül alaposabban az emlékezetünkbe vésni. Ily módon Knausgård próbára teszi az olvasót, bízva nemcsak abban, hogy több száz, összességében pedig több ezer oldalon kitart mellette, hanem hogy képes kellően összpontosítani is. Az önéletrajzi írás alapkövévé vált hatkötetes Harcom alapján azonban sejthetjük, Knausgård nem tart attól, hogy elveszti olvasói türelmét és bizalmát, és a Hajnalcsillag-sorozattal minden eddiginél nagyszabásúbb tervet valósít meg. Ebben a mega­lomániás és kompromisszumot nem ismerő vállalkozásban ez a könyv kapta azt a szerepet, hogy a befogadás határait tágító vásznat feszítsen ki a világvége-jóslat köré oly módon, hogy a csillag felbukkanásának előzményeivel ismertet meg bennünket időben egészen a hetvenes évekig visszamenve, a földrajzi teret Norvégiáról Oroszországra bővítve. A regény ugyanakkor számos szépirodalmi utalásával és esszéisztikus passzusával a Hajnalcsillag-jelenség eszme- és tudománytörténeti hátterét is felvázolja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.