Színház

Laza fröccs

Még egy kört mindenkinek

Kritika

A magyar alkoholfogyasztási statisztikák tükrében, az egymillió alkoholista országában nagyon nem mindegy, hogy egy ilyen, a témába vágó előadás, akarva vagy akaratlanul, milyen üzenetet fogalmaz meg.

Paczolay Béla rendezése olyan, mint egy könnyű nyári fröccs. Ügyesen lavíroz a különböző szélsőséges (miszerint az alkoholfogyasztás a kultúránk magától értetődő, szerves része, illetve pusztít és nyomorba dönt) és a köztes nézőpontok között.

Végül is az előadás alapjául szolgáló, magyarul azonos című filmben is, amelyet a Születésnapot és A vadászatot is jegyző Thomas Vinterberg rendezett, egy „tudományos” kísérletről van szó. Ahogy a filmben, úgy itt is négy kiégett középiskolai tanár próbálja ki, hogy mi történik, ha véralkoholszintjüket – szigorúan nappal és hétköznap – folyamatosan fél ezreléken tartják. Láss csodát: mintha visszatérne beléjük az életközepi válságban elapadt életerő – maguk is meglepődnek, mennyivel szellemesebb, izgalmasabb órákat tartanak, és a Mads Mikkelsen által játszott hős, a történelemtanár Martin mintha még a családjához is közelebb kerülne. A hosszú távú sikerben persze joggal kételkedhetünk, és a csapat végül úgy is dönt, hogy felhagy a munkaidőben való piálással, pardon, kísérletezéssel – már akinek sikerül. A film – az egyetlen tragikus sorsú figurát kivéve – nyitva hagyja a kérdést, hogy kinek mit adott vagy kitől mit vett el ez a kísérlet, még az ikonikus-katartikus-eufórikus zárójelenet, Mikkelsen tánca is rengeteg kérdést vet fel, sőt a film mintha pont annak az ünneplése lenne, hogy az élet sokkal bonyolultabb és titokzatosabb, mint hogy egyszerű válaszokkal beérhessük.

Ezt az összetettséget, sűrűséget a Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott (és ősztől a Belvárosi Színházban műsorra kerülő) előadás nem tudja visszaadni, de a film tribute-jaként is működő történet a sajátos, színházilag indokolt megoldásoknak köszönhetően új árnyalatokat is kap.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.