Rádió

Lehet más az olimpia

Ötkarikás esték a Klubrádióban

Kritika

Azon túl, hogy szép eredmények és megható pillanatok sorjáznak a szemünk előtt, afféle hülyeségmágnesként is jól funkcionál a párizsi olimpia. A megnyitóra, amely amúgy csak egy játékos mókázás volt, gyorsan ráharaptak a kultúrharc önkéntesei Donald Trumptól a Vatikánon át a Megafon véleményzsoldosaiig. De hát, ha nincs humorérzék, akkor nincs és kész, ezen nem nagyon lehet segíteni.

Aztán jött a Milák-ügy. Pontosabban nem jött, mert az már régóta itt volt, de most a medencéhez közeledve a régi marhaságokat újra fel lehetett melegíteni. És amikor azt gondoltuk, vége, jött az algériai bokszolónő esete. Ez már Rétvári Bencének is sok volt, tollat ragadva odáig ment, hogy – ha jól értjük irományát, és aligha lehet másképp érteni – egyenesen woke-sággal vádolta meg az algériai bokszszövetséget, azt állítva, hogy liberális gender trükk volt a sportoló kijuttatása az olimpiára. Imane Helifet márpedig egy meglehetősen szigorú muszlim ország hivatalos szövetsége nevezte. A Kossuth rádióban mindeközben rendre úrhölgynek titulálták a versenyzőt – azóta is kacag a vakbelünk.

Szóval van itt minden, mint a búcsúban, közben azt is nehéz elviselni, ahogy ezúttal is eluralkodik az aranyfétis. Mintha bármiféle helyezés, sőt, maga a kijutás nem lenne önmagában is iszonyú nagy eredmény. Orbán Viktor kedvenc napilapja Milák és a kardcsapat ezüstje után azzal a címlappal jelent meg, hogy még mindig nincs meg az első arany. Pofánk leszakadna, ha már le nem szakadt volna rég.

Ebben a kegyetlen véleménysivatagban kifejezetten oázisszerű jelenségnek tűnik a Klub­rádió időszaki magazinműsora, az Olimpiai Klub. A hetente egyszer, péntek esténként jelentkező, nyolcrészesre tervezett sorozat nem annyira a párizsi események elemzéséről szól, bár azok is szerepet kapnak benne természetesen, inkább általánosabb értelemben az olimpiai eszme feltárásáról. Nincsen benne közvetítés, esélylatolgatás, versenyértékelés, helyette lassú tempójú olimpiai témájú interjúk töltik ki az adásidő szűk egy óráját. Ahogy a beharangozóban elhangzik, az „ötkarikás nyárestékre” időzített műsorban a szokásostól eltérő szemléletmódban igyekeznek megközelíteni a témát. „Mi nem aranyban mérjük feltétlenül a szép pillanatokat, tiszta játékot, koncentrált jelenlétet” – állítja az egyik szerkesztő-műsorvezető, Warholik Zoltán, miután „olimpiai szép estét” kívánva köszönti a hallgatókat. És valóban, bevezetőjében kiemeli az elmúlt napok helyezettjeit, nem csak az érmeseket és pontszerzőket. Milák ezüstjét (akkor még nem volt meg az arany) Warholik óriási sikerként prezentálja. Itt nem hangzik el sem az, hogy „lecsúszott az aranyról”, sem az, hogy „ki tudja, ha nem úgy készül, ahogy, sikerül-e nyernie”. Más csatornákon ezek és a hasonlóan agyzsibbasztó megjegyzések pörögtek napokig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.