Film

Madarász, madarász!

David O. Russell: Amszterdam

Kritika

Vincente Minnelli, George Cukor, Mike Nichols – pár név azok közül, akiket hagyományosan színészek rendezőjének (actor’s director) szokás nevezni.

Filmjeik rendszerint egy-egy erős alakításra épülnek, a művészek pedig szívesen játszanak irányításuk alatt, mert nemcsak engedi kibontakozni őket, de nevük rendszerint garancia sikerre és díjakra. Közéjük tartozik David O. Russell is, aki Melissa Leót, Christian Bale-t és Jennifer Lawrence-t is Oscarhoz segítette már. Az Amszterdamhoz a tőle megszokott módon ismét olyan elképesztő színészgárdát hozott össze, mely all-star válogatottnak is beillene: a főszereplő trió (Christian Bale, Margot Robbie, John David Washington) mellett a legapróbb epizódszerepekben is olyan sztárok tűnnek fel, mint Robert De Niro, Chris Rock vagy Mike Myers. Sőt már-már hivalkodó módon Taylor Swift, a világ egyik legnagyobb popsztárja csak azért jelenik meg aggódó arccal, hogy öt percen belül egy kocsi alá lökve lelje halálát – természetesen a statisztaszerepnek beillő merénylő szerepét is egy ismert arc, Timothy Olyphant alakítja.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Russell egy Hollywood-szerte kedvelt figura volna – épp ellenkezőleg, botrányai miatt egy ideje már a cancel culture látókörében táncol, híre pedig ironikus módon épp a színészek között a legborzalmasabb. Első jelentősebb sikere, a Sivatagi cápák forgatásakor olyan csúnyán bánt a stábbal, különösen egy statisztával, hogy végül George Clooney-nak kellett rendet tennie. Egzisztenciális komédiája, a Multik haza! készítésekor mániákusan kikelt és lepicsázta egyik szereplőjét, Lily Tomlint – arról nem is beszélve, hogy a legenda szerint úgy csaklizta el Christopher Nolan Mementójából Jude Law-t a filmbe, hogy egy partin Nolan fejét satuba fogva tartott kiselőadást neki a művészi szolidaritásról. Az Amerikai botrány idején Amy Adams életét tette pokollá, ekkor Christian Bale-nek kellett mediátort játszani a rendező és a női főszereplő között. Saját transzgender unokahúga, Nicole Peloquin fel is jelentette: a vád szerint felajánlotta, hogy pár gyakorlattal segít neki színészi karrierjében, ám eközben a pólója alá nyúlkálva abuzálta őt. Mindezek alapján a Russell-lel való munka inkább afféle kiképzőtábornak tűnik, ahova csak azért érdemes benevezni a színészeknek, mert a rendező filmjei különösen népszerűek az Oscar-szavazók köreiben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.