Könyv

Mantrafelhő

Balázs Imre József: Éjszakák a zenben

Kritika

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Az olykor otthonosnak tűnő gömbhéjunk falán megtörő fény át is rajzolhatja az ismerősnek hitt képeket, hogy aztán önmagunkkal kelljen farkasszemet néznünk a tükröződésben. És arra is érdemes felkészülni, hogy a buborékunk bármelyik pillanatban kipukkanhat.

A belsejének csendje azonban alkalmat ad a szemlélődésre, nyugalmat az elmerüléshez egy olyan világban, ahol a verseket összekötő, legváratlanabb pillanatokban visszatérő szimbólumok közül csak egy a gömb, a körkörösség vágyott tökéletessége. Mert „minden előzménytől újabb előzményig vezet út”, és az előzmények végtelen sorában a mitologikus alakok, a különböző fantasy történetek sárkányai és a határon túli magyar irodalom múltjának referenciapontjai együtt mutatnak a jelen felé. Bármennyire széttartónak tűnik ez a tematikai keret, Balázs Imre József uralni tudja saját mítoszait, miközben, ha kell, el is meri engedni magát azok sodrásában. A kötet szikár és látszólag légmentesen zárt prózaversei egy pillanatra sem tűnnek száraznak. Formai és gondolati paradoxonok széthullásának lélegzetelállító sorozata az Éjszakák a zenben. Végtelenül megnyugtató, ugyanakkor sokszor felkavaró, ahogy a költő újra és újra képes „megfogalmazni egy mondatot, majd annak ellentétét úgy, hogy az is igaz legyen”. Mindezt az (ön)irónia és az (ön)reflexió felhangjaival.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.