Könyv

Mantrafelhő

Balázs Imre József: Éjszakák a zenben

Kritika

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Az olykor otthonosnak tűnő gömbhéjunk falán megtörő fény át is rajzolhatja az ismerősnek hitt képeket, hogy aztán önmagunkkal kelljen farkasszemet néznünk a tükröződésben. És arra is érdemes felkészülni, hogy a buborékunk bármelyik pillanatban kipukkanhat.

A belsejének csendje azonban alkalmat ad a szemlélődésre, nyugalmat az elmerüléshez egy olyan világban, ahol a verseket összekötő, legváratlanabb pillanatokban visszatérő szimbólumok közül csak egy a gömb, a körkörösség vágyott tökéletessége. Mert „minden előzménytől újabb előzményig vezet út”, és az előzmények végtelen sorában a mitologikus alakok, a különböző fantasy történetek sárkányai és a határon túli magyar irodalom múltjának referenciapontjai együtt mutatnak a jelen felé. Bármennyire széttartónak tűnik ez a tematikai keret, Balázs Imre József uralni tudja saját mítoszait, miközben, ha kell, el is meri engedni magát azok sodrásában. A kötet szikár és látszólag légmentesen zárt prózaversei egy pillanatra sem tűnnek száraznak. Formai és gondolati paradoxonok széthullásának lélegzetelállító sorozata az Éjszakák a zenben. Végtelenül megnyugtató, ugyanakkor sokszor felkavaró, ahogy a költő újra és újra képes „megfogalmazni egy mondatot, majd annak ellentétét úgy, hogy az is igaz legyen”. Mindezt az (ön)irónia és az (ön)reflexió felhangjaival.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.