Film

Matrózból polgármester

Jellystone

Kritika

Amikor 2008-ban bemutatták a Kis Vuk című egész estés produkciót, mindenki sejtette az alkotók szándékát. Ám a bemutatót követően kiderült, hogy a Gát György producer nevével fémjelzett film ennél is rosszabb: kizárólag a pofátlan haszonszerzés jegyében született, amit azonban nem csak a kritikusok, de a nézők is a magyar animáció legnagyobb szégyenének tartanak.

Noha Amerikában is számtalan sikeres rajzfilm gyakran kínos remake-je készül el – nem beszélve az élő szereplős változatokról –, mégis a rémes kis rókát idézte a Cartoon Network (CN) azon tavalyi bejelentése, hogy a legújabb sorozatuk, a Jellystone az ilyen nevű városban játszódik, amelynek lakói egytől egyig rajzfilmsztárok voltak az 1960-as, 1970-es években. Mindez idehaza azért tekinthető különlegesebbnek a hasonló dramaturgia alapján készülő szuperhősös összeborulásoknál, mert Thorral, Hulkkal, Amerika kapitánnyal, Batmannel és a többi képregényhőssel szemben Huckleberry Houndot, Top Catet, Yogi Beart és kis Boo-Boo-t a magyar közönség az amerikaival szinte egy időben zárhatta a szívébe Foxi Maxi, Turpi úrfi, Maci Laci és Bubu néven. (Magilla gorillát angolul és magyarul is ugyanígy nevezték.) Nos, ez a társaság – kiegészülve itthon kevéssé ismert alakokkal – alkotja Jellystone lakosságát, és a 10 perces epizódokban mindig egy-egy hős aktuális kalandját nézhetjük meg: Foxi Maxi a polgármester, Maci Laci a körzeti orvos, Turpi úrfi a gengszterfőnök és így tovább. A sorozat készítői nem bonyolították túl, de nem is nézik hülyének a közönséget. Mindent összeadva, a Jellystone rendesen összerakott, profin elkészített sorozat, amolyan tipikus rajzfilmcsatornás produkció, ami ugyanúgy jelenthet jót és rosszat, a hősök iránti elkötelezettség függvényében. Annyi szent, hogy az elődök sikerének nyomába nem érhet. Már csak azért sem, mert az elmúlt ötven évben a műfaj teljesen átváltozott, és nemcsak a technika miatt; a Flintstone családot és a Simpson családot, Maci Lacit, Bubut meg Beavist és Buttheadet képtelenség lenne összehasonlítani, pedig akkor még a 20. századot sem hagyjuk el. Ennek fényében magától értetődő, hogy a Jellystone sebessége és fordulatszáma ugyan jóval magasabb a „korszellem” jegyében, sőt a figurákat is átrajzolták annyira, hogy Cartoon Network-kompatibilisek legyenek, de egy pillanatra sem képzelhették az alkotók, hogy rajzfilmtörténelmet írnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.