Könyv

Menj arrébb!

Vida Gábor: Senkiháza. Erdélyi lektűr

Kritika

Lektűr? Nyilvánvalóan provokatív gesztus az alcím, hisz’ van, aki a lektűr kifejezést kizárólag a szórakoztató irodalomra használja, míg az idegen szavak szótára szerint szimplán csak olvasmányt jelent. Vajon Vida azt mondja ezzel, hogy a mű lektűrnek látszik ugyan, mert használja a könnyed olvasmányok jól bevált fogásait, azért mégsem lektűr?

A szöveget a mondatszerkesztés, a szóhasználat, illetve a történet összetettsége a magas irodalom felé löki. És ha ezt a megjelölést, akkor vajon a regény erdélyiségét sem kellene komolyan venni? Merthogy ez a regény első (és sokadik) ránézésre (is) fullba’ nyomja az erdélyit: épp ilyennek képzelünk egy transzilván regényt. Patinás nyelvezet, románok, szászok, zsidók, magyarok, örmények (csodával határos módon) többnyire vér nélküli, békés együttélése, havasok, pilinkél a hó, az erdőben farkasok vonyítanak, és a végén még egy medve is bebrummog a képbe. Közben szép nők nagy szoknyában és fess (vagy kevésbé fess) férfiak egyenruhában pálinkát meg pezsgőt isznak, kártyáznak, politikáról diskurálnak, az Anna-bálokon táncolnak lampionok alatt, vadászaton, temetésen, vásárokon vesznek részt, vagy épp a vándorfotográfusnak pózolnak. És mindenki dupla fenekűen beszél, többet mond azzal, amit nem mond, a román jegyző meg inkább hazamegy, amikor a Kossuth-nótát pömpögik a hegedűn. Ez akár egy Erdély-regény paródiája is lehetne. Vagyis egy erdélyi lektűr, de szerencsére nem csak az, hiszen a főhős félig román, így az ő révén egyfajta szerelmes levél Bukaresthez is. S nem lektűr annak ellenére sem, hogy akad benne lektűrös elem (a főhős szerelmei), és a megfogalmazás is néhol lektűrös („emlékszik örökre annak a havas téli éjszakának a forróságára”), de ezeket nagyítóval kell keresni.

A főhős Kalagor Máté (avagy Matei Călugăru) mérnökember, akinek „a papírjai rendben vannak, a lelke nincs. Hontalanságát hangsúlyozza, hogy félig román, félig magyar, és ha jól számoltuk össze, a feleségén túl van még két szeretője (talán három). Az egyik, Endza grúz, vagy cigány vagy zsidó, egy örmény, bizonyos Yeznig Sahaghian nevelt lánya, Bukarestben (meg Spanyolországban) él, aztán ott a felesége, Bora a falu és város közt lebegő (falunak nagy, városnak kicsi) Namajdon, a második szeretője pedig Alíz, Bora idősebb testvére, aki befogadta a fiatal lányt és első házasságából született gyerekét, amikor a férjétől elmenekült. Kalagor, akárcsak Jókai Tímár Mihálya, őrlődik, főleg az első két nő közt, vagy inkább csak utazik ide-oda, nem nagyon van ebből a kettős életből konfliktusa, habár örülni láthatólag nem örül neki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.