Könyv

Naplemente nélkül

Vay Blanka: Saját ketrec

  • Antoni Rita
  • 2022. június 22.

Kritika

Olykor maga az LMBTQ-közösség is hajlamos eltúlozni vagy éppen idealizálni az előbújás jelentőségét. Akadnak persze erőfeszítések e narratívák árnyalására, de ezek meg sem közelítik a könnyfakasztó coming out történetek vonzerejét.

Innen nézve feltételezhetnénk, hogy ha egy harmincas, házas „férfi” bevallja (először saját magának), hogy ő legbelül nőként éli meg önmagát, és nőként is szeretne élni, majd mindezt a nyilvánosság előtt is vállalva könyvet ír, az csakis arról szólhat, hogy a főszereplő a megpróbáltatások leküzdése után boldogan ellovagol a naplementébe. A Saját ketrecből azonban kiderül, hogy ez a legtöbbször nem ilyen egyszerű. De ettől még az ön­azo­nos életre törekedni, és az odavezető utat elmesélni nagyon is érdemes.

A könyv nem egyszerű önéletrajz, hanem valamiféle gender útmutató is. A szerző árnyaltan gondolkodik: ahol indokolt, megfontolja a (jobb- vagy baloldali) vitapartnerek érveit, és miközben határozottan elutasítja a transzneműség hiteltelenítését, kritikával szemléli a külföldi transzaktivizmus hazai médiában előszeretettel szellőztetett alkalmi túlkapásait.

A szerző társadalmi kontextusban, feminista tudatossággal igyekszik szemlélni az élethelyzetét, foglalkozik a genderfogalom mindkét jelentésrétegével: a társadalmi nemmel (nemiszerep-elvárásokkal) és a „pszichológiai nemmel” (nemi identitással) egyaránt. A szöveg hivatkozásokkal gazdagon tűzdelt, ám a pontos szakirodalmi adatok hiányoznak.

Aki felnőttkorában tranzicionál (vált nemet), mindkét „oldalt” megismerve első kézből tud számot adni a szexizmus valóságáról. Vay hosszasan értekezik a nemiszerep-szocializáció korlátozó erejéről és arról, hogy a káros nemi sztereotípiák hogyan befolyásolták a saját és a környezetében élő emberek életét. Kitér mindennek a társadalmi következményeire, a családon belüli erőszakra, az amerikai nőgyűlölő terrorizmusra, és persze a politikai macsóságra is. A történet vége lehetett volna a toxikus maszkulinitás elhagyása és egy alternatív, nem (ön)elnyomó férfiasság kialakítása, megélése is, ám esetében többről van szó, mint puszta idegenkedés a nemi normáktól. Ennek kapcsán a transzneműségről is olvashatunk egy terjedelmes, szomorú statisztikákkal megtűzdelt ismeretterjesztő részt (kitérve az interszexualitás jelenségére is). A kötetben egymást erősítve, harmonikus egységet alkotva jelennek meg a tények, az elméletek és az egyéni tapasztalatok.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.