Könyv

Naplemente nélkül

Vay Blanka: Saját ketrec

Kritika

Olykor maga az LMBTQ-közösség is hajlamos eltúlozni vagy éppen idealizálni az előbújás jelentőségét. Akadnak persze erőfeszítések e narratívák árnyalására, de ezek meg sem közelítik a könnyfakasztó coming out történetek vonzerejét.

Innen nézve feltételezhetnénk, hogy ha egy harmincas, házas „férfi” bevallja (először saját magának), hogy ő legbelül nőként éli meg önmagát, és nőként is szeretne élni, majd mindezt a nyilvánosság előtt is vállalva könyvet ír, az csakis arról szólhat, hogy a főszereplő a megpróbáltatások leküzdése után boldogan ellovagol a naplementébe. A Saját ketrecből azonban kiderül, hogy ez a legtöbbször nem ilyen egyszerű. De ettől még az ön­azo­nos életre törekedni, és az odavezető utat elmesélni nagyon is érdemes.

A könyv nem egyszerű önéletrajz, hanem valamiféle gender útmutató is. A szerző árnyaltan gondolkodik: ahol indokolt, megfontolja a (jobb- vagy baloldali) vitapartnerek érveit, és miközben határozottan elutasítja a transzneműség hiteltelenítését, kritikával szemléli a külföldi transzaktivizmus hazai médiában előszeretettel szellőztetett alkalmi túlkapásait.

A szerző társadalmi kontextusban, feminista tudatossággal igyekszik szemlélni az élethelyzetét, foglalkozik a genderfogalom mindkét jelentésrétegével: a társadalmi nemmel (nemiszerep-elvárásokkal) és a „pszichológiai nemmel” (nemi identitással) egyaránt. A szöveg hivatkozásokkal gazdagon tűzdelt, ám a pontos szakirodalmi adatok hiányoznak.

Aki felnőttkorában tranzicionál (vált nemet), mindkét „oldalt” megismerve első kézből tud számot adni a szexizmus valóságáról. Vay hosszasan értekezik a nemiszerep-szocializáció korlátozó erejéről és arról, hogy a káros nemi sztereotípiák hogyan befolyásolták a saját és a környezetében élő emberek életét. Kitér mindennek a társadalmi következményeire, a családon belüli erőszakra, az amerikai nőgyűlölő terrorizmusra, és persze a politikai macsóságra is. A történet vége lehetett volna a toxikus maszkulinitás elhagyása és egy alternatív, nem (ön)elnyomó férfiasság kialakítása, megélése is, ám esetében többről van szó, mint puszta idegenkedés a nemi normáktól. Ennek kapcsán a transzneműségről is olvashatunk egy terjedelmes, szomorú statisztikákkal megtűzdelt ismeretterjesztő részt (kitérve az interszexualitás jelenségére is). A kötetben egymást erősítve, harmonikus egységet alkotva jelennek meg a tények, az elméletek és az egyéni tapasztalatok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.