Lemez

Nem a régi nóta

Pionír megjelenések az idei lemezpiacon

Kritika

A klasszikus zeneipar már kitermelte magából azokat az albumokat, amelyeket azóta is etalonként emelnek a magasba, és viszonyítási pontként használnak a későbbi generációk előtt.

Glenn Gould vagy Schiff András Bach-interpretációja, Solti György operafelvételei, Karajan Beethoven-, illetve Bernstein Mahler-lemezei után úgy tűnhet, kevés szükség van rá, hogy évről évre újabb és újabb kiadványokon megjelenjen a komolyzenei repertoár magja. Mégis ez történik. Az év egyik legjobb lemeze Szemjon Bicskov felvétele volt Mahler Titán-szimfóniájából, egy olyan klasszikusból, amelyet háromhavonta meghallgathatunk valamelyik fővárosi koncertteremben is. Ha már nem a lemezipar emel fel és avat szupersztárrá szólistákat és karmestereket, elkerülhetetlen a kérdés: mivel lehet feltűnést kelteni a lemez­iparban? Összegyűjtöttünk néhány 2023-as megjelenést azoknak, akik tényleg újdonságokra, és nem a sokszor hallott repertoárdarabokra kíváncsiak a streaming platformokon.

A klasszikus zene macsó világában még mindig felkapjuk a fejünket, ha egy vonósnégyes csak nőkből áll. Az Aizuri Quartet munkája persze nem ezért értékes, hanem azért, mert sokkal nagyobb kanállal merítenek nyolc–tíz évszázad zenei repertoárjából. Az Earth­drawn Skies című lemez (Azica Records) például Hildegard von Bingen 12. századi liturgikus költeményével kezdődik, majd egy jamaicai születésű zeneszerzőnő, Eleanor Alberga 1993-ban komponált vonósnégyesével folytatódik, mely művet állítólag az a tény inspirált, hogy minden anyag csillagporból származik a galaxisunkban. S bár az ilyesféle pszeudo­spirituális álmélkodások hallatán joggal húzza fel a szemöldökét az ember, azt nem lehet elvitatni, hogy a kvartett magával ragadó, és az európai nagyok, Bartók vagy Sosztakovics műfaji hagyományainak szerves folytatása. Nem véletlenül illeszkedik olyan szépen Sibelius lírai, önvallomásos d-moll vonósnégyeséhez s a homályba burkolózó örmény pap, Komitasz népdalfeldolgozásaihoz, amelyek tényleg nem állnak messze a mi folklorista zeneirodalmunktól. Az Aizuri Quartet lemeze az idei év egyik meglepetése, mert bár előző megjelenéseikhez képest (Blueprinting, 2018; The Bells Bow Down, 2020) konvencionálisabb műsort prezentálnak, nemcsak a koncepciót, hanem a megszólalást illetően is a legnagyobb elismerést érdemlik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.