Lemez

Nem a régi nóta

Pionír megjelenések az idei lemezpiacon

Kritika

A klasszikus zeneipar már kitermelte magából azokat az albumokat, amelyeket azóta is etalonként emelnek a magasba, és viszonyítási pontként használnak a későbbi generációk előtt.

Glenn Gould vagy Schiff András Bach-interpretációja, Solti György operafelvételei, Karajan Beethoven-, illetve Bernstein Mahler-lemezei után úgy tűnhet, kevés szükség van rá, hogy évről évre újabb és újabb kiadványokon megjelenjen a komolyzenei repertoár magja. Mégis ez történik. Az év egyik legjobb lemeze Szemjon Bicskov felvétele volt Mahler Titán-szimfóniájából, egy olyan klasszikusból, amelyet háromhavonta meghallgathatunk valamelyik fővárosi koncertteremben is. Ha már nem a lemezipar emel fel és avat szupersztárrá szólistákat és karmestereket, elkerülhetetlen a kérdés: mivel lehet feltűnést kelteni a lemez­iparban? Összegyűjtöttünk néhány 2023-as megjelenést azoknak, akik tényleg újdonságokra, és nem a sokszor hallott repertoárdarabokra kíváncsiak a streaming platformokon.

A klasszikus zene macsó világában még mindig felkapjuk a fejünket, ha egy vonósnégyes csak nőkből áll. Az Aizuri Quartet munkája persze nem ezért értékes, hanem azért, mert sokkal nagyobb kanállal merítenek nyolc–tíz évszázad zenei repertoárjából. Az Earth­drawn Skies című lemez (Azica Records) például Hildegard von Bingen 12. századi liturgikus költeményével kezdődik, majd egy jamaicai születésű zeneszerzőnő, Eleanor Alberga 1993-ban komponált vonósnégyesével folytatódik, mely művet állítólag az a tény inspirált, hogy minden anyag csillagporból származik a galaxisunkban. S bár az ilyesféle pszeudo­spirituális álmélkodások hallatán joggal húzza fel a szemöldökét az ember, azt nem lehet elvitatni, hogy a kvartett magával ragadó, és az európai nagyok, Bartók vagy Sosztakovics műfaji hagyományainak szerves folytatása. Nem véletlenül illeszkedik olyan szépen Sibelius lírai, önvallomásos d-moll vonósnégyeséhez s a homályba burkolózó örmény pap, Komitasz népdalfeldolgozásaihoz, amelyek tényleg nem állnak messze a mi folklorista zeneirodalmunktól. Az Aizuri Quartet lemeze az idei év egyik meglepetése, mert bár előző megjelenéseikhez képest (Blueprinting, 2018; The Bells Bow Down, 2020) konvencionálisabb műsort prezentálnak, nemcsak a koncepciót, hanem a megszólalást illetően is a legnagyobb elismerést érdemlik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.