Lemez

Nem a régi nóta

Pionír megjelenések az idei lemezpiacon

Kritika

A klasszikus zeneipar már kitermelte magából azokat az albumokat, amelyeket azóta is etalonként emelnek a magasba, és viszonyítási pontként használnak a későbbi generációk előtt.

Glenn Gould vagy Schiff András Bach-interpretációja, Solti György operafelvételei, Karajan Beethoven-, illetve Bernstein Mahler-lemezei után úgy tűnhet, kevés szükség van rá, hogy évről évre újabb és újabb kiadványokon megjelenjen a komolyzenei repertoár magja. Mégis ez történik. Az év egyik legjobb lemeze Szemjon Bicskov felvétele volt Mahler Titán-szimfóniájából, egy olyan klasszikusból, amelyet háromhavonta meghallgathatunk valamelyik fővárosi koncertteremben is. Ha már nem a lemezipar emel fel és avat szupersztárrá szólistákat és karmestereket, elkerülhetetlen a kérdés: mivel lehet feltűnést kelteni a lemez­iparban? Összegyűjtöttünk néhány 2023-as megjelenést azoknak, akik tényleg újdonságokra, és nem a sokszor hallott repertoárdarabokra kíváncsiak a streaming platformokon.

A klasszikus zene macsó világában még mindig felkapjuk a fejünket, ha egy vonósnégyes csak nőkből áll. Az Aizuri Quartet munkája persze nem ezért értékes, hanem azért, mert sokkal nagyobb kanállal merítenek nyolc–tíz évszázad zenei repertoárjából. Az Earth­drawn Skies című lemez (Azica Records) például Hildegard von Bingen 12. századi liturgikus költeményével kezdődik, majd egy jamaicai születésű zeneszerzőnő, Eleanor Alberga 1993-ban komponált vonósnégyesével folytatódik, mely művet állítólag az a tény inspirált, hogy minden anyag csillagporból származik a galaxisunkban. S bár az ilyesféle pszeudo­spirituális álmélkodások hallatán joggal húzza fel a szemöldökét az ember, azt nem lehet elvitatni, hogy a kvartett magával ragadó, és az európai nagyok, Bartók vagy Sosztakovics műfaji hagyományainak szerves folytatása. Nem véletlenül illeszkedik olyan szépen Sibelius lírai, önvallomásos d-moll vonósnégyeséhez s a homályba burkolózó örmény pap, Komitasz népdalfeldolgozásaihoz, amelyek tényleg nem állnak messze a mi folklorista zeneirodalmunktól. Az Aizuri Quartet lemeze az idei év egyik meglepetése, mert bár előző megjelenéseikhez képest (Blueprinting, 2018; The Bells Bow Down, 2020) konvencionálisabb műsort prezentálnak, nemcsak a koncepciót, hanem a megszólalást illetően is a legnagyobb elismerést érdemlik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.