Tévésorozat

Nem áll rá a szánk a keresztapára

The Good Mothers

Kritika

Minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll, és itt az ideje ezt fenyegetésnek venni. Persze akadnak, akik minden egyenjogúsági próbálkozásra feminácit kiáltanak. Igazuk is van, világunkban számos probléma van, amelynek megoldásához férfiak kellenek – akik e problémák jó részét maguk okozták.

Az izzadtságszagú érvelgetés pedig inkább tűnik az antagonista monologizálásának, ami meg tudjuk, hogyan végződik… Az elnyomás alól szabadulók haragja egyre erősebb visszhangként csapódik vissza mindenről, s új filmek (Láthatás, A láthatatlan ember) és sorozatok (Egy szobalány vallomása, Patrick Melrose, Hatalmas kis hazugságok) hada igyekszik hangot adni azoknak, akiknek a többsége a valóságban még most is hallgatásra kényszerül.

A gengszterfilmek állandó mellékszereplői ritkán kerülnek (ruhában) reflektorfénybe, bár a trendeket követve, az újabbak, főleg a sorozatok már gyakrabban élnek a női figurákban lévő potenciállal, ahogy tette például a Birmingham bandája is. És jól is járnak, mert a bennük rejlő csendes és eszes jellemet egy mozdulattal tudják gyilkolásra kész bestiává változtatni, ehhez pedig elég csak egy síró gyereket bedobni a kép közepére. De azért ezek a szerepek erősen fetisizáltak, a lebilincselő femme fatale, aki nem csak adni, de elvenni is képes az életet, számos férfi néző gombját nyomogatja. Így miközben felsorakoztatásukkal a kötelező feminizmust is letudják az alkotók, azért male gaze-t sem restek szolgálni.

A műfaj valószerűen ábrázolt anyái viszont a zömök, enyhén bajszos, pastasciuttát készítő Mammáknál nem voltak többek. Eddig.

Most a ’Ndrangheta nevű calabriai bűnszervezet anyáinak és lányainak történetét ismerhetjük meg, akik egész életüket a család rettegett férfi tagjainak árnyékában élték. Denise és az anyja közel egy évtizede bujkál a tanúvédelmi program segítségével. Amikor hosszú idő után először találkoznak az apával, a nő eltűnik, a férfi pedig visszarángatja a lányát a szülőfalujába. Bár nyílt titok, hogy ő ölte meg a korábban ellene valló Marisát, senki sem tesz semmit, egyedül Denise-nek van birtokában olyan információ, amellyel börtönbe juttathatja az apját. Ugyanígy Concetta és Giuseppina is perdöntő tudás birtokában vannak, ám – ahogy mindenki – eddig a rendőrség is elsiklott a fontosságuk felett. Pedig, ha valakiknek van okuk (és merszük) felszámolni a bűnszervezetet, hát, azoknak a félholtra vert anyáknak van, akik a magukénál jobb jövőt akarnak a gyerekeiknek. Azt ugyanis ezek a férfiak rendre elfelejtik, hogy épp a gyerek – akivel magukhoz akarják láncolni a nőt – teszi őket elég erőssé az elszakadáshoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.