Lemez

Nulláról indulva

Nick Cave & The Bad Seeds: Wild God

Kritika

Szinte biztosra vehető, hogy bármit is ad ki a jövőben Nick Cave, azt mindenki ahhoz mérten fogja hallgatni, hogy vannak-e benne utalások az őt ért veszteségekre.

Mint ismert, az ausztrál énekes-dalszerző fia, Arthur 2015-ben, mindössze 15 évesen halt meg egy tragikus balesetben. Az egy évvel később kiadott Nick Cave & The Bad Seeds-album, a Skeleton Tree és különösen a 2019-es Ghosteen dalai ezt a traumát igyekeztek feldolgozni az együttestől addig viszonylag szokatlan, minimalista ambient stílusban. Zeneileg hasonló utakra merészkedett a 2021-es Carnage című lemez is, amelyet Cave első számú alkotótársával, Warren Ellisszel rögzített.

Ami a kreatív munkát illeti, a Bad Seeds az elmúlt években pihenőpályán volt, de Cave így is sok mindennel foglalkozott, a Covid alatt pedig további veszteségek érték. 2020-ban elhunyt az édesanyja, egy évre rá korábbi barátnője, Anita Lane, tavalyelőtt pedig másik fia, az akkor 31 éves Jethro. Aztán 2023. január 1-jén Cave bement az irodájába, leült az íróasztalhoz, és nekiállt dalokat fabrikálni. A nulláról indult – egyedül annyit tudott, hogy teljes hangzású Bad Seeds-lemezt szeretne, mert az előző kettő nem az volt. Megírta a szövegeket, Ellisszel közösen megkomponálta a zenét, majd a zenekar tagjaival közösen megszerkesztette a dalokat. A Wild God című albumon szokás szerint sok a vallási utalás, Cave elveszített szeretteire is kitér, ami pedig a beígért, telt hangzást illeti, nincs túl sok meglepetés, leszámítva talán a néha rendkívül domináns női kórusokat. Ahogy azt a Bad Seeds oszlopos tagja, Jim Sclavunos nyilatkozta múlt heti lapszámunkban, Cave a Ghosteen 2022-es, a Covid miatt eltolt turnéján szeretett bele igazán a női énekhangokba, ezért is vannak markánsan jelen az új dalokban.

Az album hangmérnöke a nagyszabású dream­popos hangzás nagymestere, a Mercury Rev és a Flaming Lips felől ismert Dave Fridmann lett. Hallatszik is ez a dalokon, például rögtön a nyitó Song of the Lake-en, ez egy kicsit Scott Walker zenei világát idézi meg. Cave itt félig éneklős, félig dumálós stílusban énekel (sprechgesang), a basszusgitárt pedig minden bizonnyal Colin Greenwood kezeli a Radioheadből. Amúgy a Bad Seeds megszokott basszusgitárosa, Martyn P. Casey is jelen van a lemezen, de betegsége miatt a turnén Greenwood fogja helyettesíteni. A Frogs című számban talán még hangsúlyosabban van a Radiohead; bombasztikus nagyzenekar is hallható, Cave megemlíti Kris Kristoffersont és az ő egyik régi dalát, a legemlékezetesebb még­is az, amikor azt énekli, hogy „a gyerekek a mennyekben”. A Joy a címe ellenére sem vidám: a frontember itt már az Úrhoz könyörög, hogy ne sújtsa őt több tragédiával. Nem csoda, ha zeneileg talán ez a dal idézi meg legjobban a Ghosteen hangulatát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.