Színház

Páholyból

Hidegháborús színházi gyűjtemény

Kritika

Félig színháztörténeti forrás, félig hírszerzési kuriózum, s egészében a kölcsönös meg nem értés nagy példatára: ez az OSA netes felületén böngészhetővé tett Hidegháborús színházi gyűjtemény, amely a Szabad Európa Rádió New York-i irodájának magyar színházi mappáját, valamint a rádió kutatóintézetének személyi aktáiból merített válogatást kínálja most megismerésre.

Cikk-kivágások, disszidensi beszámolók, pesti (vagy állítólag pesti) pletykákról és színpadi viccekről szóló feljegyzések, hírek és rémhírek sorjáznak itt elénk, s e szükségképpen vegyes anyagot lapozgatva könnyen átérezhetjük az információmorzsák hajdani begyűjtőinek nehéz helyzetét. Hiszen a SZER-nél a látszólagos túlkínálat közepette is igen kevésből dolgoztak, ráadásul a vasfüggöny túloldaláról hozzánk áttekintve felettébb csekély volt az esélyük arra, hogy egészen pontosan megértsék, mi is történik az ötvenes évek magyar színházi világában. Mert ha a lényeget, vagyis a hazai kultúra szovjetizálásának drasztikus folyamatát világosan fel is ismerték, a részletek, a beszélői pozíciók és a taktikai-stratégiai árnyalatkülönbségek helyes megítélése szinte lehetetlennek bizonyult számukra.

Ez persze nem meglepő, elvégre az 1949-et követő néhány év során valósággal tátongó nyelvi-fogalmi szakadék támadt az itthoni praxis és a szabad világban élő értelmezők között. Onnan nézve jószerint minden fejlemény abszurdnak és erőszakosnak tűnt, igazán nem minden alap nélkül. Nyilvánvalóan a leghálásabb példa minderre az az 1954-es disszidensi beszámoló (pontosabban annak összefoglalása), amely egy állítólagos művészi magán-összejövetel illegális kabaréjelenetét írja le a kos(s)zőrrel. Ebben a szkeccsben két színész mint a megváltót, úgy várja a szakembert, a kosszőrt, aki színre lépés előtt hiteles (vagyis sáros, kormos stb.) melósokká maszkírozza majd őket. A karikírozott eljárás, tudjuk, valóságos volt: Sulyok Mária például ez idő tájt előadás előtt párszor mindig feltörölte az öltözője padlóját azzal a tréningruhával, amelyben aztán marósnőt kellett alakítania. De amíg a jelenet leírása abszurditásában is hiteles és korjellemző, addig az ugyanebben a dokumentumban olvasható budapesti színházi hírek (Tímár Józsefről és Solthy Györgyről) már inkább csak félig helytállóak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.