Kiállítás

Palackposta

Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain

Kritika

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

Egy eddig nagy részében ismeretlen anyag képezi a tárlat alapját: döntően képző- és iparművészek, illetve a kreativitásukkal dolgozó szellemi foglalkozásúak (mérnökök, zongoraművészek, újságírók, karikaturisták) által ebben az időszakban készített, a vészkorszak mindennapjait megörökítő műegyüttest látunk, amelynek értelmezésében és befogadásában a művekkel szinte egyenértékűek a keletkezési körülményeik és korabeli megítélésük. Továbbá a harminc alkotó személyes története is.

Maga a kiállítás a történeti kontextus időrendi áttekintésével indul. Az időskála a húszas–harmincas években egyre erősebben jelentkező antiszemitizmusra „adott” válaszoktól, az azt kiszolgáló törvényeken (első, második és harmadik zsidótörvény – 1938, 1939, 1941) keresztül a bécsi döntések miatt megnövekedett, nagy zsidó közösségeket magukba foglaló területek annektálásán át az 1944-es német megszállás nyomán kialakuló helyzetig (koncentrációs tábor, gettó, munkaszolgálat), illetve a felszabadulást követő pár évig terjed.

Ezek az albumok, képes naplók, egyedi és sokszorosított grafikák eddig kvázi láthatatlanok voltak. Ennek oka sajnos csak indirekten, a kiállítás megnézése után derül ki, a katalógusból viszont kaphatunk néhány választ. Az is közrejátszhatott, hogy ezeket nem képzőművészeti profilú gyűjteményekben őrzik (Magyar Zsidó Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, külföldi gyűjtemények), és egyébként is nehezen illeszthetők be a pár, máig ismert művész munkásságába (Gedő Ilka, Bálint Endre, Kádár Béla, Vörös Géza), lévén, hogy alkotóikat elsősorban nem a művészi szándék vezette, elsődleges céljuk a megörökítés és a dokumentálás volt. Épp ezért e művek figuratívak, és az események „keretezése” gyakran a képregények, illetve filmes állóképek (storyboardok) stílusát követi. Volt ugyan a magyar történelemnek egy olyan kitüntetett pillanata (néhány éve), amikor e művek láthatóvá váltak; 1945 és 1947 között e rajzolt és festett munkákból több nyomtatott albumot kiadtak – hasonlóan a munkaszolgálatot, holokausztot, gettót túlélő írók műveihez (többek közt Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, Déry Tibor munkáihoz). A kommunista-szocialista rezsim a súlyosan megsebzett áldozatokból mártírt, majd antifasiszta hősöket „fabrikált”, hogy a borzalmakat aztán évtizedekig néma csend övezze. Míg a családi, traumatizált örökség témája a magyar neoavantgárd művészek esetében már a hetvenes években megjelent, az elhallgatás súlyos terhe csak a rendszerváltás körül robbant szét és hullott darabokra, vált újra elmesélhető, a kollektív emlékezetet befolyásoló témává.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.