Ezt teszik A Kertben is, ahol Perovics (látvány és rendezés) számos izgalmas objektum között hozza létre „meditációs environmentjét”, fekete drapéria előtt örökmozgó módjára keringő, fénylő égitesteket látunk, halvány fénnyel megvilágított, torz kisszéket és babakocsit. Egy kerekesszék „halad”, nem ül benne senki. A jobb szélen sírásók állnak háttal nekünk, férfi-nő páros, folyamatosan beszélgetnek. Csak nekik van prózai szerepük, mégsem tekinthetők főszereplőknek, talán ezért is nem látjuk az arcukat. Ritmikusan hullámzó, magasra ívelő, majd elmélyülő hanghordozásuk nem e világi lényekhez teszi hasonlatossá figurájukat, idegennek érzékeljük őket. Különös beszédük a meditatív ellazuláshoz is hozzásegít. Szövegük szerint ők Mityu és Pityu, akik Jeles András A nuna című művéből olvasnak föl részleteket. Bohócpárnak is beillő, groteszk alakok. Rajtuk kívül még egyetlen élő szereplőt találni, aki az ellenkező oldalon ücsörög szülészorvosruhában, tesz-vesz az objektumokkal, időnként feláll. Neki köszönhető az előadás egyik legérdekesebb jelenete, amikor nem csak a helyéről sétál el, de a színpadot is elhagyja úgy, hogy ténykedését azért továbbra is látjuk: egy bonyolultan rögzített alkalmatossággal spárgára applikált miniatűr hajóroncsmakettet húz át a színpad felett. (Közreműködők: Krasznahorkai Ágnes, Rácz Attila, Francia Gyula, Lengyel Zoltán, Szokol Szilárd, Halász Dávid és Perovics Zoltán.)
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
