Színház

Pozitív, negatív

Háy János: Elem

  • Sándor Panka
  • 2021. július 7.

Kritika

A novelláiból szokta írni a színpadi műveit Háy János, elmondása szerint azért, mert nem tud redukálni. Ez alkalommal is az azonos című novellája volt a darab kiindulópontja, de beleszövődött a darabba a Ne haragudj, véletlen volt című könyvének világa is, amelyet a felesége korai elvesztése ihletett.

Az Elem tekinthető a Nehéz és A halottember után egy trilógia utolsó részeként is. Bérczes Lászlónak ez az ötödik Háy-rendezése, és visszatérő partnerei/alkotótársai még Mucsi Zoltán és Rozs Tamás is. Persze a történetek és a szereplők is mindig mások, de mintha az első részben megkezdtük volna a Férfi, a másodikban a Nő, itt pedig a Házaspár mélylélektani elemzését.

A kétszereplős műben Kerekes Éva és Mucsi Zoltán párosa eleveníti meg az összes figurát: egy házaspárt, a feleség szüleit, és az ő múltjaikat is.

A lemerülő játék alcímet viselő darab azon elmélkedik, hogy vajon hogyan tudja az ember értékesen eltölteni életének utolsó harmadát. Szereplői romantikus nosztalgiával, olykor keserűséggel gondolnak vissza közös éle­tük meghatározó eseményeire. Megpróbálják megfejteni, vajon mikor kezdődött minden, hol van a mostani életük egy-egy mozzanatának eredője. Talán akkor, amikor kifogyott az elem a vérnyomásmérőből, vagy akkor, amikor az étteremben összezsugorodtak a betűk az étlapon? Vagy akkor, amikor hosszú évek után újból kettesben maradtak? Látjuk: az elmúlt idő, az öregedés egyszerre csiszolja össze és fordítja egymás ellen őket. Elképzelhetetlen az élet a másik nélkül, de elképzelhetetlen a valódi célok nélküli együttélés is. Az ellentétek, állandó viták az évek múltával újabb és újabb formában térnek vissza, a vélemények gazdát cserélnek, a határok összemosódnak. Ígéretek és csalódások, fájdalmak és örömök kövezte úton haladnak a végső állomás felé.

 
Kerekes Éva és Mucsi Zoltán. Fotó: Gálos Mihály Samu

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.