Színház

Ragadós lelkesedés

Pinokkió

Kritika

Rusztikus, szabálytalan, barátságos a háttér, ott is kerekdednek érzékeljük, ahol minden négyszögletű. A színen feltűnő objektumok alkotórészei különállóak, guruló alapra épültek, így önálló életet élnek, ilyen Dzsepettó házának ajtaja is, ide-oda tologatják attól függően, hogy ki- vagy bemennek-e rajta épp.

Minden csupa ötlet és játék. Jók a színpad teljes hosszában kifeszített vászonra vetített, mesekönyvbe illő rajzok, amelyek hol a nappalt mutatják – a napkorong egy izzó rönk –, hol az éjszakát, hol pedig az erdőt (videótervező: Sánta Balázs). A tenger is remek, ahogy a színtelen nylonból készült medúzákat horgászboton lógatják be, egészen a nézőtér első néhány soráig. A csápok szélcsendben is úgy lobognak, mintha igaziak volnának. Amolyan házi barkácsolásnak tűnik minden, még a kellékek is (kerti locsolókannából készült a láncfűrész), mégis, egyben az egész roppant látványos és eleven.

Az előadás legerősebb eleme, a díszlet Auer Alexandra mellett a rendező, Keresztes Tamás munkája. Végig melegség sugárzik Keresztes víziójából, néha túlságosan is: amikor Pinokkió egyik lába belelóg a tűzbe és elég, de Dzsepettó megjavítja; és akkor is, amikor a kelleténél eggyel jobban hangsúlyozza a „szeressük egymást, gyerekek” üzenetét. (A szövegkönyvet Carlo Collodi Pinokkió kalandjai alapján Kovács Krisztina, Benedek Albert és Keresztes Tamás írták.) Minden üzenet túl egyenes és túl direkt, az is hamar világos lesz, hogy ez a családi roadmovie (zene: Presser Gábor, dalszövegek: Presser és Sztevanovity Dusán) elsősorban a gyerekeknek szól. A szójátékoktól sem mentes szöveg sok helyen vicces, bár egy-egy poén régről ismerős. De a kicsiknek az olyasmi is új (és hangosan díjazzák is), mint az „Emlékszem az iskolára, pont egy keddi napra esett”, ahogy egy helyen Macska (Seress Zoltán) mondja.

Dino Benjamin szívvel-lélekkel játssza el a bábugyereket, Pinokkiója élénk, vibráló, mintha ő vinné magával a többi szereplőt. Kifejező tekintete rabul ejt. Pörög-forog, tüsténkedik, naiv bája magával ragadó, beszéde a megfelelő szavakat még csak nehezen találó kisgyerek setesutaságát hozza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.