Színház

Ragadós lelkesedés

Pinokkió

Kritika

Rusztikus, szabálytalan, barátságos a háttér, ott is kerekdednek érzékeljük, ahol minden négyszögletű. A színen feltűnő objektumok alkotórészei különállóak, guruló alapra épültek, így önálló életet élnek, ilyen Dzsepettó házának ajtaja is, ide-oda tologatják attól függően, hogy ki- vagy bemennek-e rajta épp.

Minden csupa ötlet és játék. Jók a színpad teljes hosszában kifeszített vászonra vetített, mesekönyvbe illő rajzok, amelyek hol a nappalt mutatják – a napkorong egy izzó rönk –, hol az éjszakát, hol pedig az erdőt (videótervező: Sánta Balázs). A tenger is remek, ahogy a színtelen nylonból készült medúzákat horgászboton lógatják be, egészen a nézőtér első néhány soráig. A csápok szélcsendben is úgy lobognak, mintha igaziak volnának. Amolyan házi barkácsolásnak tűnik minden, még a kellékek is (kerti locsolókannából készült a láncfűrész), mégis, egyben az egész roppant látványos és eleven.

Az előadás legerősebb eleme, a díszlet Auer Alexandra mellett a rendező, Keresztes Tamás munkája. Végig melegség sugárzik Keresztes víziójából, néha túlságosan is: amikor Pinokkió egyik lába belelóg a tűzbe és elég, de Dzsepettó megjavítja; és akkor is, amikor a kelleténél eggyel jobban hangsúlyozza a „szeressük egymást, gyerekek” üzenetét. (A szövegkönyvet Carlo Collodi Pinokkió kalandjai alapján Kovács Krisztina, Benedek Albert és Keresztes Tamás írták.) Minden üzenet túl egyenes és túl direkt, az is hamar világos lesz, hogy ez a családi roadmovie (zene: Presser Gábor, dalszövegek: Presser és Sztevanovity Dusán) elsősorban a gyerekeknek szól. A szójátékoktól sem mentes szöveg sok helyen vicces, bár egy-egy poén régről ismerős. De a kicsiknek az olyasmi is új (és hangosan díjazzák is), mint az „Emlékszem az iskolára, pont egy keddi napra esett”, ahogy egy helyen Macska (Seress Zoltán) mondja.

Dino Benjamin szívvel-lélekkel játssza el a bábugyereket, Pinokkiója élénk, vibráló, mintha ő vinné magával a többi szereplőt. Kifejező tekintete rabul ejt. Pörög-forog, tüsténkedik, naiv bája magával ragadó, beszéde a megfelelő szavakat még csak nehezen találó kisgyerek setesutaságát hozza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.