Tévésorozat

Szabó, baka, kém

The New Look

Kritika

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

És miért volt kulcsfontosságú, hogy az elnyomásban tartott ország divatszakemberei inkább bezárják az üzletet, mint hogy ruhát készítsenek az elnyomóiknak? Az Apple TV új sorozatában az eszme és a gyakorlatiasság csap össze, hogy eldőljön, melyikük definiálhatja újra a „túlélés” fogalmát.

Christian Diornak világszerte elismert divattervezőként is szembe kell néznie azzal a döntésével, hogy a háború alatt a náciknak készített ruhát, miközben Coco Chanel passzív ellenállóként nemcsak a gardróbokba, de a francia szívekbe is belopta magát. Azonban mindenkinek van gyenge pontja, s az kiszolgáltatottá teszi őt a zsarnokok előtt. A nő, megszédülve a náci hatalom ízétől, egy sármos tiszt mellett találja magát, aki rákényszeríti, hogy befolyását használva ügynöknek álljon. A még testtartásában is megtört férfi eközben, bár csak lapulni és dolgozni vágyna, akaratlanul is az ellenállás aktív tagjává válik, hogy húgát megvédje. Bár mindkettőjük célja a munkájukkal felemelni a földbe tiport országot, de míg Dior a családja túléléséért küzd, Chanel a neve fennmaradásáért kacérkodik a halállal.

A háborút intellektuális irányból megközelíteni mindig jó üzlet, egyrészt felszenteli az agressziót, másrészt a brutalitást és a művészetet szembeállítva az egészet bevonja egyfajta dekadens romantika, amelyet a széria szürkéskék képi világa és a háború sújtotta Párizs hangulata is tovább erősít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."