Tévésorozat

Szabó, baka, kém

The New Look

Kritika

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

És miért volt kulcsfontosságú, hogy az elnyomásban tartott ország divatszakemberei inkább bezárják az üzletet, mint hogy ruhát készítsenek az elnyomóiknak? Az Apple TV új sorozatában az eszme és a gyakorlatiasság csap össze, hogy eldőljön, melyikük definiálhatja újra a „túlélés” fogalmát.

Christian Diornak világszerte elismert divattervezőként is szembe kell néznie azzal a döntésével, hogy a háború alatt a náciknak készített ruhát, miközben Coco Chanel passzív ellenállóként nemcsak a gardróbokba, de a francia szívekbe is belopta magát. Azonban mindenkinek van gyenge pontja, s az kiszolgáltatottá teszi őt a zsarnokok előtt. A nő, megszédülve a náci hatalom ízétől, egy sármos tiszt mellett találja magát, aki rákényszeríti, hogy befolyását használva ügynöknek álljon. A még testtartásában is megtört férfi eközben, bár csak lapulni és dolgozni vágyna, akaratlanul is az ellenállás aktív tagjává válik, hogy húgát megvédje. Bár mindkettőjük célja a munkájukkal felemelni a földbe tiport országot, de míg Dior a családja túléléséért küzd, Chanel a neve fennmaradásáért kacérkodik a halállal.

A háborút intellektuális irányból megközelíteni mindig jó üzlet, egyrészt felszenteli az agressziót, másrészt a brutalitást és a művészetet szembeállítva az egészet bevonja egyfajta dekadens romantika, amelyet a széria szürkéskék képi világa és a háború sújtotta Párizs hangulata is tovább erősít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.