És miért volt kulcsfontosságú, hogy az elnyomásban tartott ország divatszakemberei inkább bezárják az üzletet, mint hogy ruhát készítsenek az elnyomóiknak? Az Apple TV új sorozatában az eszme és a gyakorlatiasság csap össze, hogy eldőljön, melyikük definiálhatja újra a „túlélés” fogalmát.
Christian Diornak világszerte elismert divattervezőként is szembe kell néznie azzal a döntésével, hogy a háború alatt a náciknak készített ruhát, miközben Coco Chanel passzív ellenállóként nemcsak a gardróbokba, de a francia szívekbe is belopta magát. Azonban mindenkinek van gyenge pontja, s az kiszolgáltatottá teszi őt a zsarnokok előtt. A nő, megszédülve a náci hatalom ízétől, egy sármos tiszt mellett találja magát, aki rákényszeríti, hogy befolyását használva ügynöknek álljon. A még testtartásában is megtört férfi eközben, bár csak lapulni és dolgozni vágyna, akaratlanul is az ellenállás aktív tagjává válik, hogy húgát megvédje. Bár mindkettőjük célja a munkájukkal felemelni a földbe tiport országot, de míg Dior a családja túléléséért küzd, Chanel a neve fennmaradásáért kacérkodik a halállal.
A háborút intellektuális irányból megközelíteni mindig jó üzlet, egyrészt felszenteli az agressziót, másrészt a brutalitást és a művészetet szembeállítva az egészet bevonja egyfajta dekadens romantika, amelyet a széria szürkéskék képi világa és a háború sújtotta Párizs hangulata is tovább erősít.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
