Tévésorozat

Szabó, baka, kém

The New Look

Kritika

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

És miért volt kulcsfontosságú, hogy az elnyomásban tartott ország divatszakemberei inkább bezárják az üzletet, mint hogy ruhát készítsenek az elnyomóiknak? Az Apple TV új sorozatában az eszme és a gyakorlatiasság csap össze, hogy eldőljön, melyikük definiálhatja újra a „túlélés” fogalmát.

Christian Diornak világszerte elismert divattervezőként is szembe kell néznie azzal a döntésével, hogy a háború alatt a náciknak készített ruhát, miközben Coco Chanel passzív ellenállóként nemcsak a gardróbokba, de a francia szívekbe is belopta magát. Azonban mindenkinek van gyenge pontja, s az kiszolgáltatottá teszi őt a zsarnokok előtt. A nő, megszédülve a náci hatalom ízétől, egy sármos tiszt mellett találja magát, aki rákényszeríti, hogy befolyását használva ügynöknek álljon. A még testtartásában is megtört férfi eközben, bár csak lapulni és dolgozni vágyna, akaratlanul is az ellenállás aktív tagjává válik, hogy húgát megvédje. Bár mindkettőjük célja a munkájukkal felemelni a földbe tiport országot, de míg Dior a családja túléléséért küzd, Chanel a neve fennmaradásáért kacérkodik a halállal.

A háborút intellektuális irányból megközelíteni mindig jó üzlet, egyrészt felszenteli az agressziót, másrészt a brutalitást és a művészetet szembeállítva az egészet bevonja egyfajta dekadens romantika, amelyet a széria szürkéskék képi világa és a háború sújtotta Párizs hangulata is tovább erősít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.