Film

Szövet

Milena Aboyan: Elaha

  • 2024. október 2.

Kritika

A németországi muszlimok különböző, olykor egymással ellenséges viszonyban álló közösségei a nyugati értékrend elutasításában mélységesen egyetértenek.

Ennek (egyik) folyománya a perverz, a nőket másodrendű lényekként kezelő patriarchális szemlélet: a nő menjen férjhez mihamarabb, ne tanuljon, inkább szüljön gyerekeket, legyen szolgálatkész, engedelmes. És mindenekelőtt legyen szűz a házasságkötéskor (a férfira ez természetesen nem vonatkozik, sőt). Ez utóbbi követelmény persze nem a vallással függ össze, nem olyan régen még Magyarországon is szokás volt véres lepedővel bizonyítani az ún. ártatlanságot. Voltak is különböző praktikák a mulya vőlegények megvezetésére.

Ám ha orvos ellenőrzi a tényállást a lagzi előtt, ott nincs esélye a 22 éves létére egyetlen alkalommal az érzelmeinek engedő kurd címszereplőnek. Barátnői orális és anális tapasztalatokkal gyarapodván őrzik „tisztaságukat”, de Elaha már csak egy helyreállító műtétben reménykedhet a családjából és a közösségből való kitaszíttatást elkerülendő. (A német orvos, aki a drága műtétet vállalná, nem is érti, hogy az élettanilag fölösleges szövet pótlásának mi a tétje a 21. században.) Mikor Elaha megkérdi szerető anyukáját, hogy mit szólna ahhoz, ha ő már nem volna szűz, azt válaszolja, hogy „inkább haltál volna meg”. És komolyan gondolja, mert van nagyobb erő a szeretetnél: a félelem. A lány egyedül van, miközben, egy párhuzamos társadalom keretei között, mindenütt közelebbi vagy távolabbi, jelenlegi és leendő családtagok veszik körül (naná, hogy a házassága is elrendezett), és ellenőrzik minden lépését. Jövendőbelije féltékenyen őrzött tulajdonaként kezeli: nem habozik megalázó módon benyúlni menyasszonyának és utána ujját szagolgatni, hogy meggyőződjék róla, nem volt-e éppen mással élete szerelme. Ez töri össze Ela­hában végleg a kisebb-nagyobb kompromisszumok árán élhetőnek ígérkező élet illúzióját. Tudatos döntéssel másodszor is elveszíti az időközben egy a problémát megértő emberjogi szervezet segítségével helyreállított „szüzességét”. Azzal a fiúval, aki – nem (ágyban, konyhában, gyerekekkel) elvárt szerepei szerint, hanem – emberként tekint rá. Döntése több mint lázadás: az évszázadok óta elnyomott szabadságigény életveszélyes kifejezése.

Az elsőfilmes író-rendező nem kreál ellenséget, akivel meg kell küzdeni, az maga a rendszer, az integrálódni csak gazdaságilag hajlandó diaszpóra külön törvények szerint működő természete, amelyet még éppen elviselhető didaxissal jelenít meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.