Film

Szövet

Milena Aboyan: Elaha

  • 2024. október 2.

Kritika

A németországi muszlimok különböző, olykor egymással ellenséges viszonyban álló közösségei a nyugati értékrend elutasításában mélységesen egyetértenek.

Ennek (egyik) folyománya a perverz, a nőket másodrendű lényekként kezelő patriarchális szemlélet: a nő menjen férjhez mihamarabb, ne tanuljon, inkább szüljön gyerekeket, legyen szolgálatkész, engedelmes. És mindenekelőtt legyen szűz a házasságkötéskor (a férfira ez természetesen nem vonatkozik, sőt). Ez utóbbi követelmény persze nem a vallással függ össze, nem olyan régen még Magyarországon is szokás volt véres lepedővel bizonyítani az ún. ártatlanságot. Voltak is különböző praktikák a mulya vőlegények megvezetésére.

Ám ha orvos ellenőrzi a tényállást a lagzi előtt, ott nincs esélye a 22 éves létére egyetlen alkalommal az érzelmeinek engedő kurd címszereplőnek. Barátnői orális és anális tapasztalatokkal gyarapodván őrzik „tisztaságukat”, de Elaha már csak egy helyreállító műtétben reménykedhet a családjából és a közösségből való kitaszíttatást elkerülendő. (A német orvos, aki a drága műtétet vállalná, nem is érti, hogy az élettanilag fölösleges szövet pótlásának mi a tétje a 21. században.) Mikor Elaha megkérdi szerető anyukáját, hogy mit szólna ahhoz, ha ő már nem volna szűz, azt válaszolja, hogy „inkább haltál volna meg”. És komolyan gondolja, mert van nagyobb erő a szeretetnél: a félelem. A lány egyedül van, miközben, egy párhuzamos társadalom keretei között, mindenütt közelebbi vagy távolabbi, jelenlegi és leendő családtagok veszik körül (naná, hogy a házassága is elrendezett), és ellenőrzik minden lépését. Jövendőbelije féltékenyen őrzött tulajdonaként kezeli: nem habozik megalázó módon benyúlni menyasszonyának és utána ujját szagolgatni, hogy meggyőződjék róla, nem volt-e éppen mással élete szerelme. Ez töri össze Ela­hában végleg a kisebb-nagyobb kompromisszumok árán élhetőnek ígérkező élet illúzióját. Tudatos döntéssel másodszor is elveszíti az időközben egy a problémát megértő emberjogi szervezet segítségével helyreállított „szüzességét”. Azzal a fiúval, aki – nem (ágyban, konyhában, gyerekekkel) elvárt szerepei szerint, hanem – emberként tekint rá. Döntése több mint lázadás: az évszázadok óta elnyomott szabadságigény életveszélyes kifejezése.

Az elsőfilmes író-rendező nem kreál ellenséget, akivel meg kell küzdeni, az maga a rendszer, az integrálódni csak gazdaságilag hajlandó diaszpóra külön törvények szerint működő természete, amelyet még éppen elviselhető didaxissal jelenít meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.