ZSINÓRPADLÁS – kritika

Tartsd szárazon a tésztát!

Kenyértörés

  • Kiss Annamária
  • 2022. október 5.

Kritika

Mintha vége lenne az előadásnak, tapsolnánk, ám szólítanak az alkotók, hogy foglaljunk helyet a színpad egyik vagy másik szélénél attól függően, szerintünk bűnös vagy ártatlan az ókori görög hősnő. De nemcsak térfelet választunk, meg is kell védenünk az álláspontunkat. A két csoport, szokatlan módon sok mindenben egyetért, megérti egymást. Érvényes vita bontakozik ki.

Demencia (Feuer Yvette) hadiözvegy, szülőföldjén, egy kis görög szigeten vezeti két gyermekével (Háda Fruzsina és Csányi Dávid) pékségét. A perzsa hódítás évei alatt egyszer csak választania kell: hagyja a fiát harcolni, tudva, hogy az ellenség túlereje miatt a biztos halál vár rá, vagy beárulja, hazaárulást követve el a görög poliszokkal szemben, megszerezve ezzel a hódítók jóindulatát, amivel megmentené a sziget népét is az éhenhalástól. Ha a perzsák küldenek gabonát, ismét sülhetnek a kenyerek. Szolidaritás vagy túlélés: ez a kérdés. Kompország állandó dilemmája az ide-oda tartozás (sodródás?), és a kis sziget, félúton Perzsia és Athén között, jól példázza ezt a bizonytalanságot. Az alkotók mégsem Ady Endréhez fordulnak útmutatásért, inkább Bertolt Brecht szellemét idézik meg.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.