Könyv

Valami nincs meg

Mesterházi Mónika: Nem félek

Kritika

„Ha olyan volna a szeretet, mint az influenza”, kezdődik a kötet, ami egy világjárvány harmadik és negyedik hulláma között finoman szólva is elkapja a figyelmünket. A vers végül úgy zárul, hogy „Az influenza csak abban olyan, mint a szeretet, / hogy arra ragasztom, sajnos, akit szeretek.”

Csavaros cím a Nem félek. Eszünkbe juthat róla a híres Bibó-mondat is („Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni.”), ami talán nem véletlen, hiszen szerepel a kötetben néhány vers a 2008-as romagyilkosságokról, illetve sok szöveg olvasható közérzetlíraként is. Nyilván eleve nem hiszünk annak, aki azt állítja magáról, hogy nem fél. Mert az ilyen, szinte bizonyosan fél is. Az egész kötet ezt a félelmet árasztja, sugározza, szórja, ontja szét. Ezt is. Persze nem valami konkrét és egyértelmű dologtól való félelemről van szó, inkább egy egzisztenciális, általános szorongásról, hogy aztán ez a cím (és a félelem maga) a kötet címadó versében, a leghosszabb és egyben legemlékezetesebb hosszú szövegben, újabb értelmezést kapjon. „Nem félek, amíg téged láthatlak”, írja (mondja) a versbeszélő a haldokló barátnőjének, szívszorítóan rárímelve a „Ne félj, amíg engem látsz” tréfás mondására.

Mesterházi Mónika utoljára 2008-ban jelentkezett verseskötettel, az új gyűjtemény darabjainak legtöbbje az elmúlt két-három évben született. A megszólalásának ritmusa és súlya hasonló, mint az egyik versben egyszer csak leomló löszfal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.