Színház

Viktorral a konyhán

Isten, haza, konyha – avagy ma már keresztbe álltam a Bajcsyn

Kritika

Rendkívül rokonszenves lány áll velünk szemben a színpadra festett apró négyzetben, amelyben épphogy csak elfér a veszélyesen magas sarkú cipője. Egyelőre nem mozdulhat onnan, csak azt kéri, hogy valaki vigye oda neki a színpad szélén lévő IKEA-s szatyrot.

A szatyorból a volt barátjának a közös lakásban hagyott dolgai kerülnek elő, amelyeket tombolán megnyerhetünk, én például egy félig teli vagy félig üres szószos üveggel lettem gazdagabb. A lány az extől kapott plüssállatoktól csak igen nehezen válik meg, szorítja őket az utolsó pillanatig.

Aztán hallunk egy kis Orbán Viktort, meg egy kis Novák Katalint arról, hogy hol is van a nő helye. Ismerjük: a konyhában, a családi tűzhely mellett, és ami még ennél is fontosabb, a szülőszobán. S hogy az audiovizuális élményünk teljes legyen, a performer a saját maga számára veszélyes vagy kellemetlen akciók sorozatával szórakoztat minket. Tényleg szórakoztat, mert amilyen rossz nézni, annyira humoros is, ahogy a rettentő tűsarkúban egy hatalmas könyvtorony tetején egyensúlyoz, miközben helytörténetből vizsgázik, vagy a szájába tömi galacsinokban az Alaptörvény családpolitikára vonatkozó oldalait.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk