Milyen utak vezethetnek az Ukrajna elleni háborút lezáró békéhez, mit jelentene valójában egy esetleges békekötés, valamint hová vezetne mindez az ország, illetve egész Európa jövőjének szempontjából? Ez volt a témája a Politial Capital által rendezett The future of Ukraine – is there a Roadmap for Peace? című hétfői panelbeszélgetésnek, amelyen politikusok és külpolitikai szakértők vettek részt. Anton Bendarzsevszkij külpolitikai szakértő már a beszélgetést felvezető előadásában leszögezte, nem könnyű a békéről beszélni, mivel véleménye szerint az elhúzódó háború miatt az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések nagy valószínűleggel még sokáig velünk maradnak. Jelen helyzetben tehát elsősorban a globális politikai szereplők által felkínált lehetséges békenarratívákat tudjuk vizsgálni.
Bendarzsevszkij elmondta, ilyen szempontból Ukrajna részéről a béke természetesen az 1991-es határok visszaállítását és azok nemzetközi elismerését jelentené, amihez a regnáló orosz hatalom teljes átalakulására is szükség van, hiszen enélkül nem képzelhető el hosszútávú béke a régióban. Ezzel szemben az orosz elképzelés egy ultimátum, ami tavaly szeptemberben kezdett körvonalazóni, miután Oroszország annektált négy ukrán megyét. A harcoló felek érdekei mellett a szakértő szerint azonban nem szabad megfeledkezni az Egyesült Államok narratívájáról, amely Oroszország stratégiai vereségében, illetve a második világháború utáni világrend visszaállításában reménykedik, valamint az Ukrajna ügyében egészen februárig háttérbe húzódó Kína tizenkét pontból álló béketervéről sem, amely a területi integritást tekintetében ugyan közelít a nyugati elképzelésekhez, de csak az oroszok részéről felmerült biztonsági kockázatok semlegesítése, így a NATO bővítésének megakadályozása mellett.
A Bendarzsevszkij előadását követő panelbeszélgetésen Krekó Péter, a Political Capital igazgatója kérdezte a résztvevőket az Ukrajna ellen indított háborút lezáró lehetséges békéről. A beszélgetéshez Viola von Cramon-Taubadel zöldpárti európai parlamenti képviselő, Marija Mezenceva ukrán parlamenti képviselő és Tompos Márton momentumos országgyűlési képviselő mellett a meghirdetett program szerint a KDNP-s Nacsa Lőrinc is csatlakozott volna, ám ő végül nem volt jelen az eseményen.
Krekó Péter azon kérdésére, hogy egyáltalán lehetséges-e béke Ukrajnában Vlagyimir Putyin uralma alatt, Marija Mezenceva a beszélgetés legelején leszögezte:
„A győzelem és azt követően a béke lehetséges Zelenszkij elnöksége alatt.”
Az ukrán politikus szerint Putyin sorsa ezek után hasonló lehet Milosevicéhez, akit végül saját kormánya állíttatott bíróság elé a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa után. Mezenceva arról beszélt, az ukrán gyerekek tömeges deportálása miatt kiadott elfogatóparancs után újabb lépésekre számítanak a hágai bíróság részéről, hiszen az oroszok civil célpontok elleni támadásai is kimerítik a népírtás és a háborús bűnök fogalmát.
A béke lehetőségéről szólva az ukrán politikus hangsúlyozta, bár Volodimir Zelenszkij elnök összeállított egy tízpontos béketervet – amelynek egyes elemei, például a humanitárius segítségnyújtás területén megegyeznek a magyar kormány által hangoztatott álláspontokkal is –, nem szabad elfelejteni, hogy
Ukrajna immár kilenc éve próbálkozik különböző tárgyalásokon keresztül a béke megteremtésére, azonban az úgynevezett „béketárgyalásokat” teljességgel ellehetetlenültek a Bucsában, Irpinyben, Borogyankában és Harkivban tapasztalt kegyetlenségek után.
Marija Mezenceva leszögezte, a békére nem lehet semmiféle garancia, ha nem rögzülnek ismét az 1991-es határok, ami a politikus szerint létkérdés, ezért a végsőkig harcolni fognak.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan változott a német társadalom álláspontja Ukrajna fegyverekkel történő támogatásával kapcsolatban, Viola von Cramon-Taubadel elmondta, a társadalom nagy része érti, hogy mi a valódi tétje ezeknek a döntéseknek. Hozzátette, az Egyesült Államokban már most is egyre erősödnek az olyan vélemények, amelyek csökkentenék Ukrajna támogatását, ezen hangok mellett pedig Európában is egyre nehezebb lesz megértetni az emberekkel, hogy nem csak Ukrajna és Oroszország konfliktusáról van szó, hanem mindannyiunk jövőjéről. A zöldpárti képviselő szerint ugyanis, ha Oroszország nem szenved teljes vereséget, idővel nem csak ukrán területekre tartana majd igényt, hiszen
már most is látható jelei vannak annak, ahogy az oroszok próbálják destabilizálni Moldovát és grúziai kormányt, sőt az unió társadalmait is,
így pedig csak még inkább elnehezül az Ukrajna melletti közös kiállás.
A magyar kormány nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatos tapasztalatairól Marija Mezenceva elmondta, tavaly márciusban az Európa Tanács volt az első szervezet, amely kizárta az oroszokat és terrorista rezsimmé nyilvánította Putyin Oroszországát, ráadásul mindezt a magyar delegáció egyértelmű támogatása mellett. A politikus szerint valójában egyetlen kérdésben, a nemzetiségi kisebbségek ügyében van ellentét az ukrán és a magyar kormány között. Erről szólva Mezenceva emlékeztetett, a nemzetiségi kisebbségek joginak védelme az Európai Bizottság által meghatározott feltételek között is szerepel, amelyek teljesítéséhez az ország uniós csatlakozását is kötötték, tavaly decemberben pedig egy új törvényt is elfogadott az ukrán parlament ebben a kérdésben. A politikus megjegyezte, bár az ország államnyelve az ukrán, biztosított a magyar nyelvű oktatáshoz való a jog a magániskolákban, amit a közoktatásra is igyekszenek kiterjeszteni, azonban ennek a rendszernek a fenntartásához, illetve esetleges bővítéséhez a magyar kormány pénzügyi támogatására is szükség van.
Az új nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban az ukrán képviselő megjegyzete, nem tökéletes, de a kérdés átpolitizálása helyett szeretnék a nemzetségii közösségekkel együttműködve megvitatni, hogyan lehetne jobbá tenni. Mezenceva hozzátette, a nemzetiségi jogok kérdése a kétoldalú együttműködésen alapul, hiszen
amikor Szijjártó Péterrel beszélgetett, a külügyminiszter nem is tudott arról, hogy majdnem kilencven ukrán iskolában folyik magyar nyelvű oktatás, miközben nagyságrendekkel kevesebb magyar intézményben tanítanak ukránul.
A témáról szólva Tompos Márton hangsúlyozta, kétségtelenül fontos a nemzetiségi kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, ugyanakkor ezek a kérdések átértékelődnek akkor, amikor az országban háború zajlik. Véleménye szerint ezzel együtt is félő, hogy a magyar kormány valójában nem akar megoldást találni a nemzetiségiek problémáira, csupán figyelemre és egy konfliktusra van szüksége, amit fel tudnak használni a saját narratívája alátámasztására. Ez a taktika Tompos szerint egyébként nagyon hasonló az orosz propaganda működéséhez.
Azokra az információkra reagálva, amelyek szerint előrehozott parlamenti választásokat tartanának idén Ukrajnában Marija Mezenceva úgy reagált, senki ne számítson ilyesmire ebben az évben. A különböző híresztelésekkel ellentétben nem is volt tervben előrehozott választás az országban, már csak a hadiállapot miatt sem. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg a választás lebonyolításához szükséges infrastruktúra sem adott, hiszen az oroszok több ezer iskolát bombáztak le, amelyekben normál esetben a szavazóhelyiségeket is kialakították volna.
A CEU Nádor utcai épületében rendezett panelbeszélgetés a Political Capital Facebook-oldalán visszanézhető.
(Címlapképünkön: Civilek nejlonzsákban lévő holttesteinek azonosítását végzik rendőrök és hatósági személyek a Kijev melletti Bucsában 2022. április 6-án. Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd)
