A Fidesz és az Európai Néppárt - Zöldfülű vasfejűek

  • Szlankó Bálint (Brüszel)
  • 2006. április 6.

Külpol

Az Európai Néppártban a Fidesz a közepesen fontos pártok közé tartozik. Egyedül az új tagállamok közül ad egy-egy alelnököt a pártnak és az európai parlamenti frakciónak.

Február 14-e, kedd, Strasbourg, az Európai Parlament (EP) épülete. A jobbközép Európai Néppárt (ENP) néhány kelet-európai képviselője álldogál izgatottan egy nagy tárgyalóterem előtt. Odabenn percekkel korábban ért véget a frakcióülés, ami eldöntötte, milyen vonalat képviseljen az EP legnagyobb csoportja az elmúlt évek legfontosabb jogszabályáról, a tagállamok közti maradék kereskedelmi korlátozásokat eltörlő ún. szolgáltatási irányelvről tartandó szavazáson. A kelet-európaiak, akik legnagyobb haszonélvezői volnának a szolgáltatási piac teljes liberalizációjának, és ezért végig a direktíva ultraliberális változatát támogatták, a kijelölt irány láttán becsapva érzik magukat. Közös nyilatkozat kiadását tervezgetik, amely elutasítja a néppárt német, osztrák, belga és brit képviselői által az európai szocialistákkal kötött, az irányelvet kiherélő, a kelet-európaiakat a piacról szerintük kizáró paktumot.

"Átvertek minket"

- idézi fel csalódottan az eseményeket egy lett képviselő egy hónappal később. ' csütörtökön végül az irányelv felvizezett változata ellen szavazott, az Európai Néppárt összes kelet-európai tagjával együtt - homlokegyenest szemben a frakcióvonallal. Mint a magyar néppárti delegáció és Szájer József, az ENP frakcióvezető-helyettese és üdvöskéje, a pártestablishment egyik közepesen fajsúlyos tagja is, akit a folyosói pletyka a frakcióvezető, Hans-Gert Pöttering egyik lehetséges utódjaként tart számon. Mindez Szájert, úgy tűnik, nemigen érdekli: a parlamenten belüli nemzeti érdekérvényesítést elismerésre méltóan hűvösen szemlélő delegációvezető a megelőző két napban nekiment saját frakcióján belül annak a kompromisszumos irányelvnek, amit végül a néppárti képviselők mintegy kétharmadával együtt az Európai Parlament megszavazott. Szájer és fegyvertársa, a lengyel Malgorzata Hazlik az egész kelet-európai néppárti blokkot az elutasításra agitálta, szervezkedett, hergelt, nyilatkozott. Még olvasói levelet is írt a The Financial Timesnak, tudva, hogy a brüsszeli buborékban ezzel tudja a leg-inkább felhívni a figyelmet az ügyre.

A szolgáltatási irányelv

csatájának története - kiemelkedő fontossága miatt - jó lehetőséget nyújt arra, hogy megértsük, hogyan működik az ENP, és milyen helyet foglal el benne a Fidesz. A néppárt, az EP legnagyobb frakciója a nemzeti önzés nyomása alatt ugyanis darabokra tört a február 16-i plenáris szavazáson, megmutatva, hogy az unión belül az igazi törésvonalak még az EP-ben sem elsősorban pártok, hanem egyes államok és államcsoportok közt húzódnak. A Fidesz komoly szerepet játszott a törésben: az irányelv ellen szavazott, mert nem tudta érvényesíteni saját vonalát. Ez normális dolog, a nemzeti érdekeket ennyire érintő kérdéseknél rendszeresen előfordul. A vereség pedig nem elsősorban a magyarok vagy általában az újak hibája - noha amikor a többi frakcióval tárgyaló küldöttségbe nem tudtak benyomni egyetlen kelet-európait sem, mintha elaludtak volna egy kicsit.

A néppárt, európai társaihoz hasonlóan, nem igazi párt abban az értelemben, ahogy azt a nemzeti politizálásban megszokhattuk. Kohéziója általában csak addig tart, amíg elő nem kerülnek a fontosabb politikai kérdések. Ekkor - igaz, nem túl gyakran - a nemzeti érdek előtolakszik, a frakciók központja meggyengül, és a hatalom visszaáramlik oda, ahonnan ered: a nemzeti alkotóelemekbe, amelyek saját szempontjaik szerint kezdenek viselkedni. És ha tagállam áll szemben tagállammal, az újak könnyen buknak, hisz kevesen vannak és tapasztalatlanok.

A 13 magyar néppárti képviselő az új tagállamokból a lengyelekkel együtt a legerősebb, noha ez még mindig nem emeli őket az EP-ben a legfontosabbak közé. "Szájerre és Sariusz-Wolskira (Lengyel Néppárt) az újak vezetőiként tekintenek, okos politikusok" - mondja egy néppárti illetékes. A fideszesek fegyelmezettek, 13 szavazatukra egységesen lehet számítani, és keményen dolgoznak. A többi kelet-európai delegáció nem sok vizet zavar, mert nagyon kicsi; a hasonló számú cseheket pedig harsány euroszkepticizmusuk és megbízhatatlanságuk miatt a néppártban nem veszik túl komolyan. Szájer nem tartozik ugyan az EP sztárjai közé, az újak menőbbnek tartott képviselői közt sem említik mindig, de a néppárton belül jó híre van, mint szorgalmas és komoly embernek, aki általában a színfalak mögött, egy stratégiai pártmunkacsoport élén építgeti a frakció politikáját. Szóba került a neve jövőbeli frakcióvezetőként is (noha új és kis országból érkező képviselőként kevesek szerint van komoly esélye, ő maga pedig tagadja, hogy ambicionálná a posztot). "Szájer érti a párt működését, és jó munkát végez" - mondja egy néppárti vezető, aki szerint a magyar képviselőben megvan a szükséges cinizmus ahhoz, hogy hatékony operátor legyen a kiskirályságok és különböző érdekcsoportok tarkította Európai Parlamentben. De az adott kondíciókkal igazán nagy játékossá válni sok időbe telik. A rendszer ismerete és ügyes kihasználása, a szorgalom és a szakmaiság valamelyest ellensúlyozhatja a nyers erő hiányát. A fontos EP-képviselők, még azok is, akik nagy országból jönnek, több ciklus óta vannak Strasbourgban. Ám ez sem garancia a sikerre.

Épp ezért nem érdemes túldramatizálni a kelet-európai delegációk szembefordulását a "hivatalos" néppárti vonallal a szolgáltatási irányelv vitájakor. Néppárti források szerint az irányelv felvizezését elintéző német és francia képviselők körében, köztük a frakcióvezető Hans-Gert Pöttering környezetében ellenszenvet, sőt dühöt váltott ki Szájerék különutas politikája. De ugyanezek a források azt is mondják, hogy ilyesmi máskor is előfordul, a magyar néppártiak pedig korántsem arról híresek, hogy állandóan bajt kevernének. "Lehet, hogy Szájer túl messzire ment. Úgy tűnt, hogy kompromisszumot találtunk ebben a fontos ügyben, és ő ezt aláásta. Emiatt sokan felkapták a vizet, Pöttering is mérges volt. De mindenki megértette, hogy miért tette. És a legfontosabb ez: lehet bajt csinálni, s ezzel az ember még tiszteletet is kivívhat magának - amíg nem túl gyakran teszi. Meggyengült volna emiatt? Nem, nem hiszem. Tudja, hogy hol van a határ" - mondja Ville Itala finn EP-képviselő, a néppárti frakció másik helyettes vezetője. Ezt látszik megerősíteni, hogy röviddel később Szájer és Hazlik fontos szerepet kapott a szolgáltatási irányelvhez kapcsolódó két parlamenti jelentés kidolgozásában. "A magyarok határozottak, és tudják, mit akarnak, de képesek kompromisszumot kötni. Ezzel tiszteletet vívtak ki maguknak a pártban" - mondja egy illetékes. A 25 delegációból álló néppárti frakcióban és az ennél is több csoportra tagolódó EP-ben a képességet a kemény játékra és a kompromisszumra nagy becsben tartják.

A parlamenten kívül

szinte egyáltalán nem létezik a néppárt: a központi pártszervezet jelentéktelen. Kétévente tartott kongresszusai üres frázisokat tartalmazó nyilatkozatokat adnak ki, amiket amúgy sem lehet betartatni. A tagokat - a brit torykat, az északi kereszténydemokratákat, a francia gaulle-istákat, az olasz Berlusconi-pártiakat stb. - óriási távolság választja el, közös ideológia alig-alig van. Bár a 90-es évek közepéig az ENP-nek volt egy többé-kevésbé egységes, németes kereszténydemokrata íze, ez teljesen felhígult a bővítéssel és az olasz politika átalakulásával, a jobboldali populizmus európai megerősödésével. A szervezet sokszínűbb, mint valaha. A párt fel tud mutatni néhány eredményes közös fellépést: az alkotmányozó konventben delegáltjai egységes vonalat képviseltek, és 2004 nyarán kemény nyomulásuk vezetett a jobboldali José Manuel Barroso kinevezéséhez az Európai Bizottság elnöki posztjára. De a napi politizálásban a pártkohézió gyakorlatilag zéró az Európai Parlamenten kívül: az EU legfontosabb intézményében, a tagállami kormányokat képviselő Miniszterek Tanácsában oly erős a nemzeti érdek nyomása, hogy meg sem jelenhetnek az ideológiai vagy pártcsoportok.

Az ENP inkább önálló test nélküli politikai hálózat, amelyet a tagok saját otthoni céljaikra próbálnak felhasználni. Ez a többi európai pártra is igaz. "Különösen Kelet-Európában sok új párt használta arra az európai pártszervezetet, hogy tekintélyes szerepben tetszelegjen, legitimitást szerezzen vagy akár tisztára mossa magát. Gondoljon csak az MSZP-re: úgy kellett nekik, mint egy falat kenyér, hogy felvegyék őket az Európai Szocialisták Pártjába" - mondja David Hanley professzor, az európai pártok szakértője a Cardiffi Egyetemen. Orbán Viktor, aki a néppárt alelnöke is, a múlt héten az egész brüsszeli magyar sajtót kirendelte egy flandriai kastélyba, ahol a szervezet vezetősége találkozott, csak azért, hogy lefényképeztesse magát Barroso bizottsági elnökkel - hátha ez is meggyőz egy-két bizonytalan szavazót az otthoni választásokon. A tagság jelentette előnyök ugyanakkor ajtót nyitnak az európai politikához. "Az európai szervezet európai szintre emeli a nemzeti politikusokat, rálátást ad az európai porondra, ami amúgy nincsen meg nekik. Angela Merkel már akkor fontos szerepet töltött be a néppártban, amikor még messze volt attól, hogy kancellár legyen, és ez biztos, hogy hozzájárult ahhoz, hogy olyan jól szerepelt a decemberi EU-csúcson: már ismert mindenkit, és tudta, hogyan kell mozogni" - mondja Thomas Janssen, a néppárt volt főtitkára. A két szempont - a hazai közönség előtti villogás és a hasznos európai politizálás - persze találkozhat is. Aligha kétséges például, hogy Orbánt elsősorban hazai politikai megfontolások motiválták akkor, amikor két évvel ezelőtt elkezdte nyomni a néppárton belül a romaügyeket. Viszont tagadhatatlan: ennek az lett az eredménye, hogy az ENP az első európai párt, amely márciusi kongresszusi határozatában a romakérdést viszonylag konkrét javaslatokkal együtt felvállalta. Bennfentesek szerint Orbán a szabad munkavállalás érdekében is élénken lobbizott, bár nehéz eldönteni, hogy ennek mekkora szerepe volt abban, hogy Portugália és Spanyolország május 1-jével megnyitja munkaerőpiacát az új tagállamok dolgozói előtt.

A szervezet széttagoltsága ugyanakkor azt is jelenti, hogy a Fidesz itthon brutálisnak tűnő kiszólásai minimális nyomot hagynak a néppárt más tagjaiban, ha egyáltalán eljutnak odáig.

Orbán

megítélése vegyes: a németek és a britek például nincsenek érte oda túlságosan. Az előbbiek közül sokan nem bírják a populizmusát: egy volt néppárti vezető a régi, kohlista szárnyból például egyszerűen csak "gazembernek" nevezte őt a Narancsnak. Utóbbiak pedig azt nem, hogy atlantizmusa megkérdőjelezhető, annál jobban szereti viszont a nacionalista kártyát. De Orbán radikális populizmusa a néppárti tagok többségét nem érdekli túlságosan. "Jól néz ki, klappol az új, tévéközpontú néppártimázsba, és nem csinál túl nagy zűrt. Hogy konkrétan mi a programja - valóban modern, valóban kereszténydemokrata? -, az keveseket érdekel. Hogy nem szereti a privatizációt? Miért, a többiek igen? A legtöbb tag elkötelezettsége szinte bármi iránt igencsak kevéske. Így működik a politika" - mondja egy néppárti bennfentes. Sőt. "Orbánt sokan bírják. Keményen játszik, de csak úgy, mint mindenki más, és végeredményben elég megbízható. Az a fajta kelet-európai paternalizmus, amit gyakorol, egyáltalán nem olyan idegen az európai konzervatív pártoktól, valamelyest jellemzi például a németeket is" - mondja Edward Steen, a legendás újságíró, a liberális Independent egyik alapítója, aki egy időben a néppártban dolgozott.

David Hanley még ennél is tovább megy. "Nézze, az olyan rémségekhez képest, mint az euroszkeptikus és homofób lengyel elnök és pártja, a brit toryk, akik gyakorlatilag semmiben nem értenek egyet a kontinens jobboldali pártjaival és ki is fognak lépni, vagy a cseh ODS, a Fidesz tiszteletre méltó európai konzervatív párt. De legalábbis problémamentes. Az Európai Néppárt nagyon laza szervezet. Amíg néhány egyszerű alapszabályt betart az ember, addig odahaza azt csinál, amit akar. "riási a mozgásterük a tagoknak. A többiek megértik, hogy a belpolitika megkövetel bizonyos dolgokat. Ez még ideológiailag is igaz: az európai konzervativizmus nagyon tág mozgalom, igazából egyetlen közös eleme van: a pragmatizmus" - mondja. Ez nem jelenti azt, hogy az ENP mindent eltűrne: két pártot már kizártak, a kisgazdapártot radikalizmusa és szalonképtelensége, egy portugál konzervatív pártot pedig euroszkepticizmusa miatt. A volt főtitkár, Thomas Janssen meg van győződve arról, hogy az új dél- és kelet-európai demokráciák megszilárdulásában szerepe volt az ENP-nek azzal, hogy megmutatta, milyen a (viszonylag) modern európai konzervativizmus, és valamiféle ideológiai és jólneveltségi kereteket szabott a tagoknak. De ez napi szinten nagyon keveset jelent. A pártot jól ismerő volt és jelenlegi illetékesek, valamint Hanley professzor egyetértenek abban, hogy az ENP-nek elég annyi, hogy a Fidesz támogatja az európai alkotmányt, kiszólásai ellenére gond nélkül megszavazta az Országgyűlésben a román-bolgár csatlakozási szerződés ratifikációját, valamint stabilan hoz 30 százalékot egy olyan térségben, ahol egyébként totál káosz a pártstruktúra. És egyáltalán, nem okoz senkinek különösebb fejfájást. Más kérdés persze, mi lesz, ha kormányra kerül: az ellenzéki pártokkal európai szinten ritkán van baj.

Figyelmébe ajánljuk