Szélsőjobboldali szinergiák az Orbán–Trump-tengelyen

Amerikai álom

Külpol

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.

Amikor Donald Trump visszatért a Fehér Házba, politikai sikerét szinte a magáénak érezte Orbán Viktor. „Mi már Trump voltunk Trump előtt” – mondta a kormányfő néhány hete, és ezt a jelmondatot visszhangozta Szijjártó Péter és Kovács Zoltán is a nemzetközi térben. Orbán rövid időn belül kétszer is beszélt telefonon Trumppal, decemberben pedig személyesen is tiszteletét tette a floridai Mar-a-Lagóban, ahol talán hosszan beszélgettek, talán nem. Mindenesetre a magyar „delegáció” már az elnöki beiktatás előtt találkozhatott Trumppal, Mike Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval és Elon Muskkal is. Utóbbi, a SpaceX vezérigazgatója nem a kereszténykonzervatív családpolitikáról ment beszélgetni Orbánékkal, hanem azért, mert jelen volt a 4iG Nyrt. vezetője, Jászai Gellért is, aki szívesen beszállna a műholdbizniszbe Musk oldalán. Jászai azóta „rendkívüli és meghatalmazott nagykövet” lett, aki a „magyar gazdasági érdekek nemzetközi érvényesítésében” jár el, a 4iG tanácsadó testülete pedig Trump elnöki megbízottjával, Richard Grenell-lel bővült. A világ jelenlegi legvagyonosabb embe­rének a közép-európai HUSAT1 szatellitprogramot is bemutatták.

A Trump-kabinet első heteiben egyre gyakrabban emlegetik Orbán nevét azok is, akik az új adminisztráció autokratikus tendenciáit kutatják. Anne Applebaum történész a The Atlantic oldalán megjelent cikkében elsősorban az üzleti és a politikai hatalom kíméletlen összefonódására figyelmeztet, miután megnézte a Direkt36 A dinasztia című dokumentumfilmjét: „Amerika gyors ütemben halad a magyar populizmus, a magyar politika és a magyar igazságszolgáltatás irányába. Ez azonban azt is jelenti, hogy a magyar stagnálás, a magyar korrupció és a magyar szegénység is a jövőnk részévé válhat.” Applebaum nem ok nélkül aggódik a formálódó „oligarchia” miatt ott, ahol az elnök Teslát reklámoz a Fehér Ház gyepén; mint leszögezi, az Orbán–Trump-románcot a közös szélsőjobboldali, kereszténynacionalista és autokratikus ideológiák alapozták meg. „Mi is hát az a magyar modell, amelyet [az amerikai konzervatívok] annyira csodálnak? Semmi köze a modern államvezetéshez. Sokkal inkább a régi, jól ismert forgatókönyv az autokratikus hatalomátvételre – egy sablon, amelyet jobb- és baloldali vezetők egyaránt alkalmaztak már Recep Tayyip Erdoğantól egészen Hugo Chávezig.” Orbán a közszolgákat lojalistákra cserélte, gazdasági nyomás alá helyezte a szabad sajtót, megfosztotta az egyetemeket autonómiájuktól és átírta az alkotmányt, az utóbbi években pedig a pőre hatalmi kontrollt a woke-ellenesség ernyője alá bújtatta. Nem véletlenül nevezte Steve Bannon Magyarországot „inspirációnak a világ számára”, Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke pedig hazánkat „nem egyszerűen a modern kormányzás egyik lehetséges mintájaként, hanem annak etalonjaként” emlegette.

Arról lehet vitatkozni, hogy Donald Trump megtalálná-e az autokratikus state capture módjait a magyar minta nélkül is – valószínűleg igen. Ám az egyértelmű, hogy a Fideszhez köthető holdudvar évek óta sok pénzt és energiát fektetett abba, hogy az orbáni modellnek legyenek nemzetközi hírvivői és dicsérői. E folyamat feltérképezéséhez elsősorban három intézményt érdemes megvizsgálni: az Orbán Balázs vezetése alatt működő Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), a Danube Institute (DI) nevű think tanket, valamint az Alapjogok Központ által szervezett CPAC Hungary konferenciákat. Ezek az elmúlt években olyan konzervatív és trumpista személyiségekkel építettek kapcsolatokat, akik aztán a jelenlegi Trump-kormányzatnak is súghatnak, akár Magyarország érdekében is. De vajon sikerült?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.