Szélsőjobboldali szinergiák az Orbán–Trump-tengelyen

Amerikai álom

Külpol

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.

Amikor Donald Trump visszatért a Fehér Házba, politikai sikerét szinte a magáénak érezte Orbán Viktor. „Mi már Trump voltunk Trump előtt” – mondta a kormányfő néhány hete, és ezt a jelmondatot visszhangozta Szijjártó Péter és Kovács Zoltán is a nemzetközi térben. Orbán rövid időn belül kétszer is beszélt telefonon Trumppal, decemberben pedig személyesen is tiszteletét tette a floridai Mar-a-Lagóban, ahol talán hosszan beszélgettek, talán nem. Mindenesetre a magyar „delegáció” már az elnöki beiktatás előtt találkozhatott Trumppal, Mike Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval és Elon Muskkal is. Utóbbi, a SpaceX vezérigazgatója nem a kereszténykonzervatív családpolitikáról ment beszélgetni Orbánékkal, hanem azért, mert jelen volt a 4iG Nyrt. vezetője, Jászai Gellért is, aki szívesen beszállna a műholdbizniszbe Musk oldalán. Jászai azóta „rendkívüli és meghatalmazott nagykövet” lett, aki a „magyar gazdasági érdekek nemzetközi érvényesítésében” jár el, a 4iG tanácsadó testülete pedig Trump elnöki megbízottjával, Richard Grenell-lel bővült. A világ jelenlegi legvagyonosabb embe­rének a közép-európai HUSAT1 szatellitprogramot is bemutatták.

A Trump-kabinet első heteiben egyre gyakrabban emlegetik Orbán nevét azok is, akik az új adminisztráció autokratikus tendenciáit kutatják. Anne Applebaum történész a The Atlantic oldalán megjelent cikkében elsősorban az üzleti és a politikai hatalom kíméletlen összefonódására figyelmeztet, miután megnézte a Direkt36 A dinasztia című dokumentumfilmjét: „Amerika gyors ütemben halad a magyar populizmus, a magyar politika és a magyar igazságszolgáltatás irányába. Ez azonban azt is jelenti, hogy a magyar stagnálás, a magyar korrupció és a magyar szegénység is a jövőnk részévé válhat.” Applebaum nem ok nélkül aggódik a formálódó „oligarchia” miatt ott, ahol az elnök Teslát reklámoz a Fehér Ház gyepén; mint leszögezi, az Orbán–Trump-románcot a közös szélsőjobboldali, kereszténynacionalista és autokratikus ideológiák alapozták meg. „Mi is hát az a magyar modell, amelyet [az amerikai konzervatívok] annyira csodálnak? Semmi köze a modern államvezetéshez. Sokkal inkább a régi, jól ismert forgatókönyv az autokratikus hatalomátvételre – egy sablon, amelyet jobb- és baloldali vezetők egyaránt alkalmaztak már Recep Tayyip Erdoğantól egészen Hugo Chávezig.” Orbán a közszolgákat lojalistákra cserélte, gazdasági nyomás alá helyezte a szabad sajtót, megfosztotta az egyetemeket autonómiájuktól és átírta az alkotmányt, az utóbbi években pedig a pőre hatalmi kontrollt a woke-ellenesség ernyője alá bújtatta. Nem véletlenül nevezte Steve Bannon Magyarországot „inspirációnak a világ számára”, Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke pedig hazánkat „nem egyszerűen a modern kormányzás egyik lehetséges mintájaként, hanem annak etalonjaként” emlegette.

Arról lehet vitatkozni, hogy Donald Trump megtalálná-e az autokratikus state capture módjait a magyar minta nélkül is – valószínűleg igen. Ám az egyértelmű, hogy a Fideszhez köthető holdudvar évek óta sok pénzt és energiát fektetett abba, hogy az orbáni modellnek legyenek nemzetközi hírvivői és dicsérői. E folyamat feltérképezéséhez elsősorban három intézményt érdemes megvizsgálni: az Orbán Balázs vezetése alatt működő Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), a Danube Institute (DI) nevű think tanket, valamint az Alapjogok Központ által szervezett CPAC Hungary konferenciákat. Ezek az elmúlt években olyan konzervatív és trumpista személyiségekkel építettek kapcsolatokat, akik aztán a jelenlegi Trump-kormányzatnak is súghatnak, akár Magyarország érdekében is. De vajon sikerült?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.