„A bíróságnak a bűnismétlés kockázata mellett azt is mérlegelnie kellett – szólt az ítélet március 31-én Marine Le Pen és huszonnégy társa bűnperében –, hogy milyen zavaróan hatna a demokratikus jogrendre, hogy ha olyan személy lenne jelöltje és esetleges nyertese a 2027-ben esedékes elnökválasztásnak, akit sikkasztásért és hűtlen kezelésért első fokon mellékbüntetésként eltiltottak a közügyektől, és akinek büntetését feltehetően a másodfok is jóvá fogja hagyni.” Az ítélet, főleg a mellékbüntetés miatt, nagy hullámokat kavart a francia közéletben. Míg a szélsőjobb „bírói diktatúráról”, „az igazságszolgáltatás államcsínyéről” beszél, mások abban az illúzióban ringatják magukat, hogy ezzel sikerült végérvényesen megakadályozni, hogy Marine Le Pen, a korábbiaknál sokkal nagyobb eséllyel, negyedszerre is induljon az államfői posztért, ezúttal a 2027-ben esedékes választáson (képviselői mandátumáról nem kell lemondania). Pedig egyáltalán nem zárható ki, hogy ötéves eltiltása a választott funkciók betöltésétől inkább használ, mint árt a magát a francia jogrend, illetve a politikai rendszer áldozataként beállító politikus karrierjének, és csak arra jó, hogy továbbnövelje az igazságszolgáltatás iránti bizalmatlanságot meg a Nemzeti Tömörülés (NT) népszerűségét. És hogy még jobban megossza a franciákat…
Elvárások és felelősség
Akárhogyan is, tény, Marine Le Pent, több volt EU-képviselőt és ezek asszisztenseit korántsem koncepciós eljárásban, korántsem mondvacsinált váddal állították bíróság elé. A büntetőbíróság (Bénédicte de Perthuis tanácsa) azt rótta fel nekik, hogy 2002 és 2016 között, negyvenhat hónapon át az európai parlamenti képviselők kiadásaira az EU-tól kapott 4,5 (más források szerint 4,1) millió eurót a vezető pártkáderek részben felélték, részben betették a 2018-tól NT-re átkeresztelt NF pártkasszájába. Ráadásul a hűtlen kezelést, plusz az orgazdaságot, a fiktív foglalkoztatást a párt vezetője, illetve az NF EP-képviselői és az asszisztenseik „folytatólagosan” és „bűnszövetkezetben” követték el.
A védelem arra hivatkozott, hogy az EP-képviselők asszisztensei csakugyan dolgoztak; ami igaz is, csakhogy a vád szerint az asszisztensek az EP-ben semmilyen munkát nem végeztek (holott az EU-tól ezért kapták fizetésüket), kizárólag a pártnak dolgoztak – innen a fiktív foglalkoztatás vádja. A bíróság Marine Le Pen mellett az NF kilenc volt EP-képviselőjét, valamint a párt tizenkét EP-be delegált asszisztensét is elmarasztalta; Marine Le Penre – a már említett közügyektől való öt év eltiltás mellett – négy év elzárást szabott ki (ebből kettő elektronikus nyomkövetővel „letöltendő”, kettő felfüggesztett), plusz 100 ezer euró pénzbírságot. (Egyébként az elkövetett bűncselekményre kiszabható legsúlyosabb szankció tíz év elzárás és mellékbüntetésként tíz év eltiltás a közügyektől.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
