"Cselekedni kell, meg is van hozzá az eszköz!" - a homofób törvény volt a téma az EP-ben

A magyar homofób törvényről vitáztak az EP-képviselők, még a Fidesz volt pártcsaládja is kritikusan szólalt fel. A Bizottság is kész megtenni a szükséges lépéseket. 

Szerdán délelőtt tartották az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a magyar és a lengyel jogállamiságról szóló vitát, amelyen többségében a magyar homofób törvényről volt szó. Korábbi szokásától eltérően Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt a vitán, helyette a magyar kormány részéről Győri Enikő és Hidvéghi Balázs fideszes, valamint Hölvényi György KDNP-s EP-képviselők szólaltak csak fel. 

A vitában a szociáldemokrat a S&D, a liberális Renew Europe, a baloldali GUE/NGL, valamint a zöld Greens/European Free Alliance képviselőcsoportok felszólalói is a magyar törvény ellen beszéltek, de még a Fidesz volt pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselői is – Hölvényi kivételével – egyaránt arra szólították fel az Európai Bizottságot (EB), valamint a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy végre cselekedjenek. 

"Meg vagyok döbbenve, hogy 3 év eltelte után, hogy egyetemeket zártak be, rádiókat zártak be, mint a Klubrádiót, még mindig ott tartunk, hogy vitázunk!" – mondta Guy Verhofstadt belga politikus, a liberális képviselőcsoport volt vezetője arra utalva, hogy az úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárásról Magyarország ellen már 3 éve szavaztak. A vitában több képviselő is az unió tétlenkedését kárhoztatta, és arról beszéltek, hogy a Tanács és a Bizottság nem lép fel hatékonyan, azért sem, mert a Tanácsnak tagjai azok az államok is, amelyekről épp szó van. 

"Lesz egy nap, amikor a lengyelek és magyarok megkérdezik, hol volt az EU, amikor egyetemeket, rádiókat zártak be, menekültek ellen beszéltek, melegek jogait korlátozták" – vetette fel egy portugál képviselő, Paulo Rangel. 

Többen is azt sürgették, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárás mellett a jogállamisági mechanizmust is alkalmazzák, kössék jogállamisági feltételekhez az uniós pénzeket, és vizsgálják meg alaposan, vagy egyenesen utasítsák el a magyar helyreállítási tervet. 

A vitában felszólalt Dobrev Klára DK-s képviselő, aki arról beszélt, hogy a magyar kormány hazugságaival szemben a teremben senki sem Magyarország ellen szólal fel, és senki nem szervez összeesküvést Magyarország ellen, de "ezt a csodálatos országot túszul ejtette egy velejéig korrupt politikus". Ő is arra szólította fel a Bizottságot, hogy hagyja abba Orbán Viktor és családtagjainak és oligarcháinak a finanszírozását, "és akkor mi is megtesszük azt, amit kell, és visszahozzuk az országot Európába" – ígérte Dobrev. 

Donáth Anna momentumos EP-képviselő arról beszélt, hogy ez már a sokadik vita, ahol Orbán igazságtalan rendszeréről beszélnek, de a magyarok nem kaptak segítséget a harcban, és 

"amíg az EU vitázik, addig Orbán nem ül tétlenül, nemzedékeket adósít el egy kínai egyetem idehozásával, koncesszióba szervezi az autópályákat, és olyan megosztó törvényeket hoz, amely szembefordítja egymással a magyarokat".

Cseh Katalin szintén momentumos képviselő Rózsa Milán aktivista öngyilkosságát idézte fel, mondván a tragédiája a melegek problémáira hívja fel a figyelmet, és azt mondta, Putyin melegellenes törvényét fogadják el az EU-n belül, összemossák a pedofíliát a melegekkel, gyűlöletet gerjesztenek, úgyhogy a megoldás szerinte az, ha nem finanszírozzák tovább a korrupt kleptokráciát. 

A magyar kormány védelmében Hidvéghi, Győri és Hölvényi egyszer-egyszer szólalt fel. Hidvéghi arról beszélt, hogy bár a kritikusok az európai értékekre és jogra hivatkoznak, valójában fittyet hánynak az uniós szerződésekre, visszaélnek az értékekkel, a pocskondiázott törvény pedig csak a gyermekek érdekét védi, és azt rögzíti, hogy a gyermekek nevelése a szülőket érinti, és nem szabad a gyerekeket kitenni semmilyen szexuális propagandának. Az LMBTQ-szervezetek szabadon működhetnek, de semmi helyük az óvodákban és iskolákban, visszautasítjuk a gyarmatosító arroganciát –mondta végül. 

Győri Enikő szerint rögtönítélő bíróságként működik az EP, mert még nincs is vége a kötelezettségszegési eljárásnak,  de máris az alapértékek megsértéséről beszélnek. Szerinte megerőszakolják az uniós jogot, és nemzeti hatáskörben lévő ügyben akarnak dönteni, de valójában azért idegesek, mert múlt pénteken kiderült, hogy "van életképes alternatíva a jobboldalon", miután több jobboldali párt kiállt a hagyományos keresztény értékek mellett és tiltakozott az európai szuperállam létrehozása ellen. "Európa nem csak az önöké, hanem a mienk is, nem akarjuk megmondnai, hogyan éljék az életüket, de önök se mondják meg nekünk" - mondta Győri. 

Hölvényi György, aki KDNP-sként még az európai néppárti frakció tagja maradt, így a képviselőcsoportból egyedüliként védte a magyar kormány álláspontját, arról beszélt, hogy legalább említsék meg a törvény címét, amely arról szól, hogy a gyermekek érdeke mindenek felett áll, szülőknek megvan a joga, hogy a gyerekeket a maguk elvei szerint neveljék, és senki nem kényszerítheti arra a szülőket, hogy olyan szexuális nevelésben részesüljön a gyerekük, amiről nem tudnak.

"A matematikaoktatáshoz is képzettség kell, nem bízhatjuk a szexuális oktatást aktivistákra"

- mondta, hozzátéve, hogy ha a törvény valóban támadná a homoszexuálisok jogait, elsőként lépne fel ellene.

A magyar kormány álláspontját és érveit hangoztatták a szélsőjobboldali pártokat (többek között az olasz Lega vagy a német AfD) tömörítő Identitás és Demokrácia képviselőcsoport tagjai, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) tagjai is, amelynek legnagyobb csoportját a lengyel kormánypárt (Jog és Igazságosság, PiS) képviselői alkotják. A két frakció tagjai azt hangsúlyozták, hogy a többiek nem is olvasták a törvényt, hogy az csak a szülők jogait védi, és hogy a családpolitikai-oktatási kérdések nemzeti hatáskörbe tartoznak, ezért ez szuverenitási kérdés is. Az is elhangzott, hogy egy meleg ember Budapest vagy Varsó utcáin még nyugodtabban is sétálhat, mint sok más országban. 

Válaszul a többi frakció tagjai arról beszéltek, hogy a homofóbia megöli a sajtószabadságot, a magyar kormány a rövidtávú céljai miatt a sztereotípiákra és a meglévő félelmekre játszik rá, a gyűlöletbeszédből viszont hamar erőszakos cselekmények lesznek, a gyűlölet pedig terjed, más populisták is átvehetik ezeket a módszereket. Többen is személyes történeteket hoztak, és arról beszéltek, hogy a magyar törvény azt tagadja meg, hogy a fiatalok, tinédzserek megtudhassák, hogy az is rendben van, ha másnak érzik magukat. 

Az EB részéről végül Vera Jourová alelnök reagált a felmerült kérdésekre. Azt mondta, bár a Bizottság elfogadja a gyerekek védelmét, és meg is erősíti, elismeri a szülők jogát is a neveléshez, de nem lehet egyik jogot a másik rovására érvényesíteni. Ő is azt hangsúlyozta, hogy a vita nem a magyar és lengyel emberek ellen irányult, de többségében kritikus volt, leginkább a két ország vezetőinek politikai irányával szemben.

Azt mondta,

a törvény megbélyegzi a melegeket mint pedofilokat, még ha ez nincs is benne kimondva, de mégis ezt a képet hozza elő.

"Ez Putyin forgatókönyve" - jelentette ki, mondván ezt látni Oroszországban is, hogy a politikai előnyért olyan embereket támadnak, akik nem tudják megvédeni magukat. "Ezt látjuk európai tagállamokban is jelen pillanatban, ez nagyon aggasztó, és tenni is akarunk ellene" - jelentette ki. 

Azt is mondta, a Bizottság tisztában van a nagyon veszélyes trendekkel, amelyek zajlanak az EU-ban, és hogy másodrendű állampolgárokat jelölnek ki. "Nem akarjuk, hogy a szuverenitás neve alatt megússzák ezt" - mondta, majd egy holokauszttúlélő szavait idézte, aki azt mondta, ne legyünk közömbösek, passzívak, amikor a kisebbségeket támadják, mert így kezdődik. Hozzátette, ez nem csak az EB-nek szól, hanem a Tanácsnak, a civil társadalomnak és a szavazóknak is, akik látják, hogy a kormányaik valamit rosszul csinálnak. Azt is megemlítette, hogy az EB a választások védelméért is tenni kíván. 

Azokra a felvetésekre, hogy az uniós pénzcsapot kéne elzárni, Jourová azt mondta, neki is meggyőződése, hogy aki nem érti az értékeket, a pénzt legalább az is megérti, ezért teljesen megérti a felvetést, de cáfolta azokat a német sajtóban megjelent információkat, hogy magyar helyreállítási tervet visszadobták volna Azt mondta, ez egy folyamatban lévő dolog, egyelőre vizsgálják, de a jóváhagyásról a döntést a Tanács hozza meg, minősített többséggel. 

Hangsúlyozta, hogy már három éve is az volt a cél, hogy legyenek feltételei az uniós pénzek folyósításának, és a Bizottság kész arra, hogy megindítsa a szükséges folyamatokat, dolgoznak az irányelveken. Hozzátette, az állampolgárokat ugyanakkor nem kéne büntetni azért, hogy kire szavaztak, ezért arányos, specifikus intézkedésekre van szükség. Azt is mondta, a 7-es cikkely nem egy atombomba, hanem egy folyamat, amelynek során megbeszélhetik az ügyeket, ezt folytatják is. 

Végül az újságírókért szólalt fel, és arra szólította fel a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent az újságírók védelméért is. 

Az Európai Tanács részéről az Orbán-kormánnyal szövetséges szlovén Jansa-kormány külügyminisztere szólalt fel,  ő arról beszélt, hogy örülnek, hogy együtt dolgozhatnak az EB-vel az ügyön. 

Az EP plenáris ülése csütörtökön szavaz a tárgyalt jelentésről, tekintve azonban a kritikusan felszólaló képviselőcsoportok arányát, elítélő határozat várható.